Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A palesztinok mellett tüntetnek Londonban 2023. november 11-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint legalább 240 embert elraboltak, és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az övezet ellen elindított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a tízezret.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Teljes a káosz a brit politikában a palesztinok miatt

A lehetséges jövőbeli brit kormány 10 tagja mondott le posztjáról a gázai tűzszünet miatti vitában. A brit parlamentben szerdán volt szavazás arról, hogy tűzszünetet követeljenek-e Izraeltől.

Nem az ő országukat érinti, de úgy érzik, harcosan ki kell fejezniük a véleményüket, ezért szerdán palesztinpárti tiltakozók vették körbe Londonban a Westminsteri parlamentet az előtt, hogy bent a képviselők a gázai tűzszünetet követelő javaslatról szavaztak volna.

A zászlókat lengető tömeg később átvonult a Hyde Park sarkán található Királyi Tűzérségi Emlékműhoz, amit a Megemlékezés hétvégéje után maradt pipacskoszorúk díszítettek. Felvételek szerint a rendőrség passzívan szemlélte, ahogy a tüntetők megmászták az emlékművet.

Az ügy azonnal a frissen kinevezett új belügyminiszter, James Cleverly postafiókjában landolt. Cleverly maga is a Királyi Tűzérségben szolgált, és válaszul azt mondta, hogy esetleges törvénymódosításokkal adhatnának nagyobb jogot a rendőröknek az emlékműveket gyalázók elleni fellépésre. Cleverly elődje, a kirúgott Suella Braverman azzal vádolta a rendőröket, hogy nem lépnek fel a palesztinpárti tüntetők ellen, ami az egyik ok volt a menesztése során.

A súlyos polgári áldozatokkal járó, Gáza elleni izraeli művelet kérdése – pontosabban a hazai tiltakozókhoz való hozzáállás – hatalmas vitát váltott ki a kormányzó brit konzervatívok körében. De most már szétfeszíti a választási győzelemre esélyes ellenzéki Munkáspártot is, amelynek vezére, Sir Keir Starmer nem hajlandó tűzszünetet követelni. A radikálisabb párttagok és az utcai aktivisták szerint ezzel „bűnrészességet vállal Izraellel”.

London, 2023. november 11.
A palesztinok mellett tüntetnek Londonban 2023. november 11-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint legalább 240 embert elraboltak, és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az övezet ellen elindított izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a tízezret.
MTI/AP/Alberto Pezzali
A palesztinok mellett tüntetnek Londonban 2023. november 11-én. MTI/AP/Alberto Pezzali

Starmer szerdán a parlamentben kapott egy nagy pofont, amikor 56 képviselője ment vele szembe és támogatta a skót nacionalisták határozati javaslatát arról, hogy

a brit parlament követeljen azonnali tűzszünetet Gázában.

A beadványt 293 nem és 125 igen mellett leszavazták. Viszont 10 képviselő mondott le a munkáspárti árnyékkormányból – abból az elitkörből, amely egy győztes parlamenti választás után egy nappal már átvenné a brit minisztériumok irányítását.

Technikailag a képviselők a III. Károly által felolvasott királyi beszédhez, azaz a kormány törvényhozási programjához adtak be módosító indítványt, amire joguk van.

A skót nacionalista párt javaslata szerint a brit parlamentnek „csatlakoznia kellene a nemzetközi közösséghez és nyomást gyakorolnia az összes félre az azonnali gázai tűzszünet érdekében”. Stephen Flynn skót képviselő szerint a brit törvényhozásnak „morális vezető szerepet” kellene játszania, hasonlóan ahhoz, ahogy a spektrum mindkét oldalán helyet foglaló brit politikusok rendre azt sürgetik, hogy országuk legyen a vezető a klímavédelemben, a tudományban vagy temérdek más területen.

A munkáspárti képviselőknek azonban kiadták, hogy kövessék a pártvonalat és csak „humanitárius szüneteket” követeljenek a konfliktusban, a skót nacionalisták javaslatáról szóló szavazáson pedig tartózkodjanak. Egy nagy csoportjuk lázadása arra utal, hogy a Labour képes lesz bénítani saját politikai gépezete működését, annak ellenére, hogy most úgy tűnik, jövőre az ölébe hull a választási győzelem. De arra is utal, hogy ezek a képviselők hallgatnak egyéni választókörzetük szavazóira és az ő véleményüket próbálják meg kifejezni a kiállásukkal.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump: folytatódni fognak Irán ellen a légitámadások a jövő héten is, „egész addig, amíg sikerül elérni a célt”

Donald Trump arra sürgette az iráni biztonsági erők tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, illetve „álljanak a hazafiak pártjára”. „Ez egyedülálló óriási lehetőség az iráni emberek előtt, hogy visszavegyék országukat” – hangoztatta az amerikai elnök, amikor megerősítette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője halálhírét.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Meghalt Irán legfőbb vezére, elindult a megtorlás, Irán szétbombázza Dubajt - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×