Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az ENSZ által bérelt, libanoni bejegyzésű Brave Commander teherhajó 23 ezer tonnányi ukrán gabonával a fedélzetén elindul az ukrajnai Pivdennyi kikötőjéből 2022. augusztus 16-án. Az országot elhagyó teherhajók száma ezzel tizenhatra emelkedett azóta, hogy július végén az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodás született a kikötői blokád feloldására a globális élelmiszerválság enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA

Odesszán álltak bosszút a Krími hídért az oroszok

Azt követően, hogy hétfőn felmondta a fekete-tengeri gabonaszállítási alkut, Oroszország óva intett a szállításoktól, mert azok szerinte kockázatosak lehetnek „az általa adott biztonsági garanciák nélkül”. Orosz rakéták közben megrongálták az odesszai kikötőt.

Néhány órával azután, hogy Oroszország kilépett az ukrán gabonát a nemzetközi piacokra juttató gabonaszállítási egyezményből, hat orosz Kalibr cirkálórakéta vette célba be az ukránok egyik fő exportkikötőjét, a fekete-tengeri Odesszában.

Az ukránok azt közölték, hogy légi erejük lelőtte az összeset, de azok darabjai és a robbanások megrongálták a kikötő és a közelben fekvő otthonok egy részét.

Az orosz verzió az volt, hogy egy üzemanyagraktárat és egy tengeri drónokat gyártó üzemet rongáltak meg. Mindez „bosszú volt” a kiemelt fontosságú Krími híd elleni, Ukrajnának tulajdonított támadásért, amiben a hírek szerint tengeri drónokat vetettek be. Moszkva nem sokkal a két halottat követelő akció után lépett ki a gabonaszállítási alkuból.

Odesszán kívül Ukrajna Csernomorszk és Juzsnij kikötőkből is exportál gabonát. Az útvonalak az ukrán gazdáknak és a gabonájuktól függő, fejlődő, főleg afrikai országoknak is létfontosságúak.

Oroszország – amely sérelmezi, hogy saját mezőgazdasági terményeit és műtrágyáját, egy párhuzamos egyezmény dacára – nem tudta szabadon exportálni, most elég félre nem érthető módon figyelmeztette az ukránokat:

kockázatos lehet a fekete-tengeri kikötőkből gabonát szállítaniuk az orosz biztonsági garanciák hiányában.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy az alkuból való kilépés azt jelenti, hogy „megszűnnek a hajózási biztonságát garantáló biztosítékok, a tengeri humanitárius korridor és újra feláll az ideiglenesen veszélyes övezet a Fekete-tenger északnyugati részén”.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő kedden úgy fogalmazott: „közel van egy harci övezethez, a megfelelő biztonsági garanciák hiányában bizonyos fajta kockázatok állnak fenn”. Majd azt vetette fel, hogy Törökország garantálhatná a szállítmányok biztonságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor azt mondta, az oroszok garanciái nélkül is folytatják a gabonaszállítást, ahogy az elmúlt évben is tették. „A globális biztonságért és az ukrán gazdákért harcolunk... megpróbálunk lehetőségeket kidolgozni, hogy be tudjuk tartani az élelmiszer-ellátással kapcsolatos ígéreteinket” – fogalmazott.

Az orosz lépést széles körben elítélték Nyugaton, beleértve a nagy nemezközi szervezeteket. Sőt, még Afrikában is kritikát váltott ki. Moszkva jelezte, hogy visszatérhet a megállapodáshoz, de csak akkor, ha feloldják a saját élelmiszer- és műtrágya exportját sújtó rendelkezéseket. A nyugati válasz minderre az, hogy az oroszok az élelmiszer-szállításokat kihasználva meg akarják gyengíteni az ellenük hozott pénzügyi szankciókat, amik amúgy lehetővé teszik Moszkvának az exportot.

Az al-Dzsazíra hírügynökség megjegyezte, hogy a tavaly kötött alku egy éve során 33 millió tonna gabonát exportáltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×