Akinek nincs elég pénze, hogy vegyen magának egy új készüléket, az várja az évfordulót, amikor lejár a mobilszerződése, hogy egy újabb jó „dealt” kialkudva hozzájusson a várva várt „upgrade”-hez, egy új iPhone-hoz vagy más okostelefonhoz. Így él a brit Telekom-előfizetők nagy része. Most azonban lehet, a régi készüléknél ragadnak, annyira megdrágulnak a tarifák.

A fogyasztók az Ofcom, a brit médiaszabályozó hatóság beavatkozását sürgetik annak nyomán, hogy

hiába a szerződés, a kisbetűs részt kihasználva egy sor mobil- és internetszolgáltató 17 százalékkal emelte tarifáit és díjait.

A dolog hátterében részben a pandémia áll: a karanténok idején milliók dolgoztak otthonról, ami fokozottabb terhelést jelentett a hálózatokra, de a gazdasági növekedés és az infláció visszaesése miatt a British Telecom nem tudta áthárítani költségeiket a fogyasztókra.

2020 szeptemberében jött az ötlet: a vállalat belecsempészett egy „inflációs ráta +3,9 százalék”-os emelési opciót a szerződésekbe. Ezt gyorsan kiszúrta és elkezdte másolni a brit Vodafone és a többi szolgáltató.

Közgazdászok viszont most azt mondják, hogy

a magas telekommunikációs költségek is hozzájárulnak a különösen magas brit inflációhoz. Ezek az általános drágulás közel egytizedéért felelősek.

Úgy, hogy a pandémia után felpörögött az infláció, így a cégek amúgy is tudták emelni díjaikat. Mindezek ellenére maradt a plusz 4 százalék is az emelésben.

Miközben britek millió küszködnek megélhetési gondokkal, például az egy időre rekordmértékben megugrott energiaárak, most pedig az élelmiszer-drágulás miatt, „ha már lúd, legyen kövér alapon” a megkerülhetetlen telekommunikációs vállalatok is extra súlyt helyeztek a vállukra.

A cégek továbbra is azzal érvelnek, hogy rekordmértékű befektetéseket kell végrehajtaniuk a rendszerek és szolgáltatások fenntartására, mivel „minden korábbinál nagyobb adatigényre számítanak” a jövőben.

Állítják: az éves emelés átlátható, világos és szerződéses joguk van rá.

Közben vannak vállalatok, amik egy másik trükkel maximalizálják tarifaemeléseiket: a 3 százalékkal magasabb kiskereskedelmi árindexhez adják hozzá a 4 százalékot az alacsonyabb fogyasztói árindexszel szemben. A két, amúgy is hárombetűs rövidítéssel jelölt fogalom közti különbséget kevés ügyfél érti, amikor aláíratják vele a szerződést. Ugyanakkor néhány cég igyekezett azzal megőrizni ügyfelei lojalitását, hogy másokkal szemben csak az infláció felének megfelelő arányban – körülbelül 8 százalékkal – emelte a mobil és internet számlákat,