Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (elöl) és Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, a KFOR volt parancsnoka (b) a Koszovóban megsérült katonákat hazaszállító repülőgép landolását követően a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2023. május 30-án. Az előző napon a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR több magyar katonája is megsérült az észak-koszovói zavargások során, amikor a koszovói rendőrség és a KFOR csapatai a helyi szerbekkel csaptak össze. A katonai gép 12 sérültet szállított haza.MTI/Illyés Tibor
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Késnek a megrendelt F-16-osok, szerep jut a magyar Gripeneknek is

Csehország és Lengyelország mellett Magyarország is részt vesz Szlovákia légtérének védelmében – erről írt alá visegrádi négyes megállapodást hétfőn a szlovák és a lengyel védelmi miniszter, a cseh védelmi államtitkár, és Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter.

"Csehország és Lengyelország már hónapok óta részt vesz a szlovák légtér védelmében. Örülök, hogy most Magyarországgal is sikerült megállapodást kötnünk az ehhez való csatlakozásról" – jelentette ki a szlovák védelmi miniszter.

Martin Sklenár hozzátette: Szlovákia 2024. december 31-ig számíthat mindhárom ország vadászgépeire. "Mindaddig, amíg megérkeznek a megrendelt F-16-os gépek, képesek ellátni a légterünk védelmével kapcsolatos összes feladatot" – mondta a tárcavezető.

Rámutatott, hogy éppen ilyen időkben mutatkozik meg igazán a szomszédos államok összetartása, és meggyőződése, hogy szükség esetén a többi V4-es ország is ki tudja használni. A szlovák légtér védelmében a V4-es országok a saját lehetőségeik szerint vesznek részt, a már bevált NATO-s együttműködési keretek között.

"A szlovák légtérben a végső szó mindig Szlovákiáé"

– szögezte le az országot jelenleg irányító szakértői kormány védelmi minisztere.

Szlovákiának hosszú távú szerződése van a katonai repülés terén a V4-es országokkal. A szomszédos államok azután vették át a légtér ellenőrzését, hogy Szlovákia kivonta a hadrendből a MiG-29-es vadászgépeket. Az ország jelenleg a megrendelt F-16-osokat várja, de késik a leszállításuk, és az első négy gép jövőre érkezhet.

A csorba-tói megbeszélés további témája volt a V4-es együttműködés, és a most végződő soros szlovák elnökség kiértékelése. Martin Sklenár egy nappal korábban Siemtje Möller német védelmi államtitkárral is tárgyalt, és nagyra értékelte, hogy Németország továbbra is részt vesz Szlovákia védelmének erősítésében, és a szlovák hadsereg rendelkezésére bocsátja kapacitásait. A felek Ukrajna támogatásáról is beszéltek. Világosan leszögezték, hogy a béke minél gyorsabb elérésére törekszenek. Téma volt a júliusban sorra kerülő vilniusi NATO-csúcs, amelytől elsősorban világos állásfoglalást várnak bármilyen, a szövetséget érő támogatással kapcsolatban, a feladatok teljesítése és a katonai logisztikai teendők terén.

Mariusz Blaszczak emlékeztetett, fontos üzenet a V4 EU Harccsoport együttműködés, amely június végéig van készültségben, majd más országok veszik át a feladatait. "Fejlesztjük az interoperabilitást, közös gyakorlatokat tartunk, sokat költöttünk a védelmi erők modernizálására. A hadseregünknél modernebb rendszereket vezettünk be, fejlesztjük a hadiiparunkat, például a lőszergyártást, és a rakétaelhárító rendszerünk Ukrajnában is jól bevált" – mondta a lengyel védelmi miniszter. Leszögezte: segíteni kell Ukrajnát az agresszor elleni védekezésben, a kahovkai gát megsemmisítése pedig újabb bizonyíték, hogy Oroszország tovább akarja erősíteni pozícióit.

Eltérő vélemények a Ukrajna támogatásáról

Ukrajna támogatásának kérdésében nem egységesek a V4-ek. Magyarország a humanitárius segítségnyújtást hangsúlyozza, nem ért egyet hadifelszerelés szállításával. A magyar honvédelmi miniszter közlése szerint ez az álláspont nem változott a kahovkai erőmű felrobbantásával sem. "Ez egy humanitárius és természeti katasztrófa, amit nagyon sajnálunk. Mindennemű rombolást mihamarabb a tűzszünetnek és a tárgyalásoknak kellene felváltaniuk" – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×