A megélhetési válság továbbra és egyre jobban sújtja a briteket és a nagy szupermarketeket most azzal gyanúsítják, hogy nyerészkednek a pennyket már amúgy is számoló vásárlóikon. A mostani helyhatósági választásokon – valószínűleg a kormánnyal szembeni sértettség jelenként is – jó eredményt elért Liberális Demokraták vezére, Sir Ed Davey azt sürgette, hogy a piaci versenyt felügyelő hatóság indítson vizsgálatot a nagy élelmiszerláncok ellen.
Az ok, a kormány adatai szerint is 20 százalékkal drágult az élelmiszer 2022 és 2023 márciusa között. A brit „egyfontos boltok” hálózatában pedig sok termék már nem 1 fontba, hanem 1 font 25 pennybe vagy akár 2 fontba is kerül. A Brit Kiskereskedelmi Szövetség szerint ugyanakkor az élelmiszer-infláció némileg alacsonyabb, 15,7 százalék - de ez még így is magas, figyelembe véve, hogy a briteknél hosszú éveken át 3-4 százalékos volt az inflációs ráta.
Davey és pártja szerint nemcsak a szupermarketek, de a nagy multinacionális élelmiszercégek gyakorlatát is ki kell vizsgálni. Az ellenzéki párt számítása szerint egy brit átlagcsalád immár 604 fonttal, azaz közel 260 ezer forinttal költ többet az ABC-kben, mint egy évvel korábban. A mostani drágulás a legnagyobb mértékű 1977. óta.
A briteknél különösen a kávé, a tojás és a félkész ételek drágultak. A Kiskereskedelmi Szövetség elismerte, hogy egyes élelmiszer-alapanyagok – így a vaj és az étolajok - ára csökkent, de például a csomagolás költsége nőtt, ami így mégis felfelé tolta egyes termékek árát. Emellett áprilisban – márciushoz képest – emelkedett az élelmiszerinfláció.
A Yahoo Finance nevű oldal megkérdezte Victoria Scholart, az Interaktív Befektető nevű cég befektetési főnökét. Ő úgy látja, hogy „enyhül az árprés és remények szerint néhány hónap múlva csökkenni fognak az élelmiszerárak”. De aztán szinte azonnal ellentmondott magának és hozzátette: „a legvalószínűbb, hogy lassulni fog a drágulás”.
Korábban más elemzők kerek-perec megmondták: a britek ne számítsanak arra, hogy visszaesnek az élelmiszerárak és tartós drágaságra kell berendezkedniük.
Nemcsak a vásárlók kerültek nyomás alá: a Prezzo nevű pizzázó-lánc 46 brit – köztük 5 londoni – éttermét zárja be a megdrágult energia és élelmiszerárak miatt. A lánc közölte, hogy valószínűleg 810 dolgozót bocsátanak el.
Visszatérve a brit szupermarketekre, elemzők megjegyezték, hogy a cégek több milliárd font profitot termeltek az elmúlt pénzügyi évben (ami a briteknél márciusban ér véget), bár a cégek azzal védekeznek, hogy némileg visszaesett a nyereségük.
A Tesco például 753 millió font (320 milliárd forint) nyereséget termelt tavaly – bár ez az előző évinek csak a fele. A nagy brit szupermarketek azt állították, hogy „szeretnének vásárlóik érdekében szembeszállni az inflációval”. Több hagyományos nagy lánc árháborúba kezdett az általában olcsóbb és a brit piacon is megjelent Aldival és Lidllel, ahová az utóbbi időben sok vásárló vándorolt át. Az Aldi állítása szerint a háztartásoknak már 66 százaléka náluk vásárol. Közben a nem élelmiszer-jellegű kereskedelmi cikkek inflációja némileg visszaesett a briteknél, 8,9 százalékról 8,8 százalékra.