Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
A francia kormány nyugdíjreformja ellen tüntetnek Marseille-ben 2023. március 18-án. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését előirányzó törvényt a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyűlésben.
Nyitókép: MTI/AP/Daniel Cole

Emmanuel Macron: akkor is végigviszem a nyugdíjreformot

Kész vagyok vállalni a népszerűtlenséget Franciaország javáért – erről beszélt egy tévéinterjúban Emmanuel Macron francia elnök, amikor világossá tette: végig akarja vinni a masszív tüntetéseket kiváltó nyugdíjreformot.

Miközben mindennaposak az összecsapások a tüntetők és a karhatalom között az utcákon, Emmanuel Macron makacs. A francia elnök most egy tévéinterjúban közölte: a nemzet érdekében vezette be – parlamenti szavazás nélkül – a népszerűtlen nyugdíjreformot.

"Nem törekszem az újraválasztásra, ezt kizárja az alkotmány" – utalt a kétciklusos elnöki limitre. "De

a rövid távú közvélemény-kutatások és az ország általános érdeke között az ország általános érdekét választom.

És ha végül azt kell vállalnom, hogy népszerűtlen leszek, akkor vállalom".

A törvény 62-ről 64 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. Macron megerősítette, hogy a reformok az év végéig hatályba lépnek.

"Azt hiszik, örömömre szolgál, hogy életbe léptetem ezt a reformot? A francia néphez szólok: nem okoz nekem örömet. Bárcsak ne kellene ezt tennem. De felelősségtudatból és az ország érdekében teszem" - mondta még.

Mindeközben folytatódnak Franciaországban a sztrájok, és

a tiltakozók blokkolnak olajfinomítókat, üzemanyagraktárakat, utakat és vasutakat.

A nagyobb városokban a tüntetők összecsapnak a rendőrökkel, és akit a karhatalom utolér, azt keményen meggumibotozzák.

Rennes-ben a rendőrség vízágyúkat vetett be, hogy szétoszlassa az egyre ellenségesebbé váló tömeget. A halászok tiltakozása során egy tüntető gazda a traktorjával a rendőrségi teherautó felé hajtott, majd kiugrott belőle. A rendőröknek sikerült megállítaniuk a munkagépet még azelőtt, hogy közéjük hajtott volna.

A La Manche másik oldalán is figyelik az eseményeket. Egyes konzervatív brit lapok kárörömmel írnak Macron vesszőfutásáról, másokat az aggaszt, hogy mi lesz Károly király hétvégi francia útjával.

"Hihetetlen. Emmanuel Macron, az uralkodó Versailles-ban fogadja III. Károly királyt, aki elmegy a Champs-Elysées-re és Versailles-ban fog vacsorázni, miközben az emberek tüntetnek?" - mondta Sandrine Rousseau a Zöldpárt képviselője. "Természetesen le kellene mondania ezt a látogatást. Tényleg az a prioritás, hogy III. Károlyt Versailles-ban fogadják?" – idézte szavait a helyzetről tudósító brit The Telegraph.

Macron azzal védte a reformokat, hogy

amikor ő dolgozni kezdett, 10 millió francia nyugdíjas volt, ma már 17 millió, nemsokára pedig 20.

„Azt hiszik, folytathatjuk a jelenlegi szabályokkal?” – tette fel a kérdést.

Az ellenzéki vezetők gyorsan ízekre szedték Macron interjúját. Olivier Faure, a szocialista párt képviselője, közölte: "Elképszető tagadásban van. Még több puskaport adott hozzá egy már amúgy is lángoló pokoli helyzethez".

Philippe Martinez, a domináns CGT szakszervezet vezetője "felháborítónak és a tüntető emberek milliói megvetésének" nevezte Macron szavait.

Címlapról ajánljuk
A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

Július végén várhatóan gyenge lesz majd a széljárás, így sokkal inkább előtérbe kerülhet a taktika a Balaton-kerülő vitorlásversenyen – mondta az InfoRádióban a magyar szövetség elnöke. Gellér László szerint ilyen körülmények között több izgalomra lehet számítani, mert egy nagyon szeles versenyen vélhetően nem nagyon tudnák megnehezíteni a többiek a legutóbbi négy Kékszalagot megnyerő Fifty-Fifty dolgát.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×