Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
329.89
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
Lángoló úttorlasz a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen Párizsban 2023. március 17-én. Emmanuel Macron francia államfő előző este úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmányban van egy külön cikkely, amely ezt lehetővé teszi. A kormány úgy döntött, hogy végrehajtja Macron elnök legfontosabb reformtervezetét, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

A francia elnök kitart, ahogy a tiltakozók is

Emmanuel Macron nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról, amelynek parlamenti szavazás nélküli kihirdetése új lendületet adott az utcai tiltakozásoknak - tudatta a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a köztársasági elnök szerdán élő televíziós beszédet intéz a franciákhoz a nyugdíjreform jövőjét illetően, s arra kérte pártjának vezető politikusait, hogy tegyenek javaslatokat a kormányzati "módszerváltásra és a jövőbeni reformok menetrendjére", nevezetesen az új bevándorlási törvényt illetően.

Emmanuel Macron az elnöki források szerint azt kérte a kormánypárttól, hogy "kevesebb törvénnyel és több szabályozással" folytassák a megkezdett reformokat, miután nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így alkalmi szövetségekre van szükség az ellenzéki pártokkal egy-egy törvénytervezet megszavazásához.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek ötödik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.

A fiatalokból álló kisebb-nagyobb csoportok a nagyvárosokban kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek,

és megdobálták a helyszínre kiérkező rendőröket. Országszerte csaknem háromszáz embert állítottak elő, többségüket Párizsban, a tűzoltókat 240 alkalommal riasztották felgyújtott kukákhoz.

Miközben a kormány és az ellenzék is az alkotmánytanácshoz fordult a nyugdíjreformot előíró törvény véleményezése érdekében, a stratégiai ágazatokban folytatódott a gördülő sztrájk.

A kormány bejelentette, hogy kedden elrendelte a délkelet-franciaországi Fos-sur-Merben az olajtározó dolgozóinak a kötelező munkafelvételt, miután a déli országrészben egyre több töltőállomáson jelentkezett üzemanyaghiány.

Az ország 11 ezer töltőállomásának 7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból. Az elmúlt hétvégén még csak a kutak 4 százalékánál voltak gondok. A kétszáz olajraktárból nyolcat foglaltak el a sztrájkolók, de ezek a legjelentősebbek az országban.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Címlapról ajánljuk
Javult a helyzet, de még mindig felpörög karácsonykor a lelki segélyvonalak forgalma

Javult a helyzet, de még mindig felpörög karácsonykor a lelki segélyvonalak forgalma

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy sokat javult a helyzet az adventi időszakban az elmúlt két évtizedben, de még mindig tíz-tizenöt százalékkal megnő év végén azok száma, akik szorongásukkal, fájdalmukkal, vagy éppen a magány miatt megkeresik valamelyik tagszolgálatot.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×