eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Lángoló úttorlasz a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen Párizsban 2023. március 17-én. Emmanuel Macron francia államfő előző este úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nem volt többség a törvénytervezet elfogadásához. A francia alkotmányban van egy külön cikkely, amely ezt lehetővé teszi. A kormány úgy döntött, hogy végrehajtja Macron elnök legfontosabb reformtervezetét, amely a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

A francia elnök kitart, ahogy a tiltakozók is

Emmanuel Macron nem tervezi sem kormányának menesztését, sem az átalakítását, nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést és új választásokat kiírni, és népszavazást sem akar a vitatott nyugdíjreformról, amelynek parlamenti szavazás nélküli kihirdetése új lendületet adott az utcai tiltakozásoknak - tudatta a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a köztársasági elnök szerdán élő televíziós beszédet intéz a franciákhoz a nyugdíjreform jövőjét illetően, s arra kérte pártjának vezető politikusait, hogy tegyenek javaslatokat a kormányzati "módszerváltásra és a jövőbeni reformok menetrendjére", nevezetesen az új bevándorlási törvényt illetően.

Emmanuel Macron az elnöki források szerint azt kérte a kormánypárttól, hogy "kevesebb törvénnyel és több szabályozással" folytassák a megkezdett reformokat, miután nem rendelkeznek abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így alkalmi szövetségekre van szükség az ellenzéki pártokkal egy-egy törvénytervezet megszavazásához.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen két hónapja kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. A döntés utcai zavargásokat idézett elő, amelyek ötödik napja tartanak esténként országszerte, s azt követően is folytatódtak hétfőn, hogy a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványok elbuktak a nemzetgyűlésben.

A fiatalokból álló kisebb-nagyobb csoportok a nagyvárosokban kukákat borogattak és gyújtottak fel, barikádokat emeltek,

és megdobálták a helyszínre kiérkező rendőröket. Országszerte csaknem háromszáz embert állítottak elő, többségüket Párizsban, a tűzoltókat 240 alkalommal riasztották felgyújtott kukákhoz.

Miközben a kormány és az ellenzék is az alkotmánytanácshoz fordult a nyugdíjreformot előíró törvény véleményezése érdekében, a stratégiai ágazatokban folytatódott a gördülő sztrájk.

A kormány bejelentette, hogy kedden elrendelte a délkelet-franciaországi Fos-sur-Merben az olajtározó dolgozóinak a kötelező munkafelvételt, miután a déli országrészben egyre több töltőállomáson jelentkezett üzemanyaghiány.

Az ország 11 ezer töltőállomásának 7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból. Az elmúlt hétvégén még csak a kutak 4 százalékánál voltak gondok. A kétszáz olajraktárból nyolcat foglaltak el a sztrájkolók, de ezek a legjelentősebbek az országban.

Január 19. óta nyolc alkalommal szerveztek a szakszervezetek országos tiltakozónapokat százezrek részvételével a nyugdíjreform visszavonását követelve, és most csütörtökre hirdették meg a kilencedik felvonulást, egyúttal a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×