eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 27: British Prime Minister Boris Johnson and Britains Chancellor of the Exchequer Rishi Sunak visit Fourpure Brewery in Bermondsey on October 27, 2021 in London, England. Earlier in the day, Sunak presented the governments budget, and how to deliver a stronger economy for the British people, to the House of Commons. (Photo by Dan Kitwood/Getty Images)
Nyitókép: Dan Kitwood/Getty Images

Boris Johnson vendettája: meg akarja buktatni az utódját

Beharangozták az „áttörést” – de a brit miniszterelnök kénytelen volt „felfüggeszteni” az EU-val kötött alku bejelentését a sok vitát kiváltó északír kereskedelmi záradékból. Rishi Sunakra elődje, Boris Johnson is nyomást gyakorolt – lehet, hogy bosszúból is.

Széllel szemben nem lehet – erre emlékeztették az Európával alkura kész Rishi Sunak brit kormányfőt saját pártjának keményvonalasai és az északír unionisták. Sunak kedden akarta a brit parlament elé vinni, majd Brüsszelben szentesíteni az úgynevezett északír záradék módosítását. Ez egyszerre lett volna válasz arra a felemás állapotra, hogy a brexit után – részben az ír békeegyezmény fenntartása, részben az uniós közös piac védelme érdekében – fennmaradjon Észak-Írország sajátos, kint is vagyok, bent is vagyok státusza.

A tartomány az Egyesült Királyság része, de egyben az európai vámunióhoz és közös piachoz tartozik, olyan uniós gyártási és élelmiszerszabványokkal, amelyek például Nagy-Britannia többi részén már nem szükségesek. Mindez azért, mert az országrész gazdasága szorosan összefonódott az EU-tag Írországéval és a különleges megoldással átjárható maradt a határ.

Míg Sunak beosztottjai uniós illetékesekkel próbálták kidolgozni, hogyan kaphatnának az északír politikusok nagyobb beleszólást az EU-szabályok területükön való alkalmazásába, a tartományban fajsúlyos protestáns és koronahű Demokratikus Unionista Párt közölte:

nem fogadja el az alkut, amíg az Európai Bíróság döntő szerepet kap a kérdésben.

Közben a brit tory párt vezető euroszkeptikusai arra figyelmeztettek: „őrültség lenne” visszavonni az északír protokolltörvényt, mert az az egyetlen nyomásgyakorló eszköz Brüsszellel szemben. Ezt hangoztatta például Boris Johnson exkormányfő is. A kormányzása idején hozott törvény lehetőséget ad Londonnak az EU-val kötött északír záradék előírásainak egyoldalú felfüggesztésére – amit sokan a nemzetközi szerződés megszegésének tekintenek.

Az euroszkeptikusok ismét elővették azt a taktikájukat, hogy doktríner módon ragaszkodnak az elveikhez és azt állítják: Észak-Írország különleges státusza alkotmányos értelemben aláássa az Egyesült Királyság egységét.

Úgy tűnik, újabb patthelyzet alakul ki, miközben a visszatérésről álmodó Johnson személyes vendettára is felhasználhatja a kérdést a tavalyi távozását részben kikényszerítő Sunakkal szemben. Legalábbis ezt állítja George Osborne volt konzervatív pénzügyminiszter, aki a brexitnépszavazás után mondott le. Osborne jelenleg a befolyásos londoni lap, az Evening Standard főszerkesztője. Szerinte

Johnson „meg akarja buktatni Sunakot”.

„Nem kéne elkövetnie azt a hibát, hogy azt hiszi: Johnsont a téma érdekli. Boris Johnsont az érdekli, hogy újra miniszterelnök legyen. Ha azt hisszük, hogy a felnőtt, racionális dolgot fogja tenni, akkor nem, nem fogja, ha úgy gondolja, hogy politikai lehetősége van a bajkeverésre. Bármely eszközt bevet majd Sunak megbuktatására”, akár az északír záradékkal is – mondta szokatlanul nyíltan párttársáról a volt miniszter.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×