Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
310.76
bux:
150951.21
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar biokémikus (képünkön) és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be ezen a napon, 2023. október 2-án a stockholmi Karolinska Intézetben. A felvétel Karikó Katalinról a Semmelweis Budapest Award elismerés átadásán készült a Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

„A tejfölös pult mellett álltam, amikor megcsörrent a telefon” – így lett miniszteri tanácsadó Karikó Katalin

A Nobel-díjas tudós Hegedűs Zsoltnak rögtön az elején elmondta: csak ingyenesen vállalja a tanácsadói szerepet, és kizárólag akkor, ha szakmai tudása és tapasztalata miatt számítanak rá, nem pedig a neve miatt.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter felkérte Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológust, hogy legyen tagja a miniszteri tanácsadó testületnek, amit a feltaláló, egyetemi oktató elfogadott.

Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem honlapjának nyilatkozva felidézte, hol és mikor érte őt a felkérés a leendő tárcavezetőtől. Mint kiderült, bevásárlás közben csörgött a telefonja, és nagy meglepetésére Hegedűs Zsolt volt a vonal túlsó végén.

„A tejfölös pult mellett álltam, amikor megcsörrent a telefonom: Hegedűs Zsolt hívott. Április közepén, egy hétvégi bevásárlás közepén tartottam”

– emlékezett vissza a megkeresésre a kutatóbiológus, akit Philadelphiában ért el a táncával világhírnevet szerző miniszterjelölt.

A Nobel-díjas tudós hangsúlyozta, hogy a válaszában kikötötte,

csak ingyenesen vállalja a tanácsadói szerepet, és kizárólag akkor, ha szakmai tudása és tapasztalata miatt számítanak rá, nem pedig a neve miatt.

Karikó Katalin elárulta azt is, hogy először ő kereste fel Hegedűs Zsoltot egy munkával kapcsolatban. Azért írt április közepén Hegedűs Zsoltnak, hogy egy leukémiás betegek kezelésére használható sejtterápiát meghonosítsanak egy budapesti kórházban. Hegedűs Zsolt akkor azt válaszolta, visszatérnek a felvetésre, amint átveszi a tárcája irányítását.

A Nobel-díjas kutató az interjúban azt mondta, azzal kapcsolatban tud majd tanácsot adni, amiről ismeretei vannak, így például az amerikai vagy a németországi egészségügyi rendszerben jól működő és bevált módszerekről, amelyek közül néhányat szerinte át lehetne ültetni a magyarországi betegellátásba.

„A legfontosabb tennivaló az, amit az emberek maguk is megtehetnek önmagukért. Ez a megelőzés, aminek a lényege az egészséges táplálkozás, a rendszeres testedzés, az éjszakai pihenés. Ezt mindenki megtehetné önmagáért. Ezt kiegészíti a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel” – fogalmazott Karikó Katalin.

Címlapról ajánljuk
Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

új lead: A honvédelmi miniszter Sándor Zsolt vezérezredessel és Bali Tamás dandártábornokkal számolt be a szolnoki katonai repülőtéren történt balesetről. A géppár tagjai egy-egy elleni légi harcot gyakoroltak, amikor váratlan hiba következett be. Műszerezettség nélkül maradt a vezérgép, a két pilóta közösen próbált eljutni Szolnokra. Svédországból is jönnek majd szakértők a baleset körülményeinek kivizsgálására.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
a Károli Gáspárt Református Egyetem adjunktusa
Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Idén július 30-ára esett a túlfogyasztás világnapja, amely soha nem volt még ilyen nagymértékű. A túllépést főleg a fosszilis energiahordozók használata okozza: jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át, nem mellesleg a karbonemisszió az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka. Közel egy évtizeddel a Párizsi Klímaegyezmény után tovább nő a világ üvegházgáz-kibocsátása; a legnagyobb kibocsátó ma már messze Kína, de összetettben egyelőre nincs veszélyben az Egyesült Államok tetemes előnye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×