Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnök a Zuzana Caputová hivatalban lévő elnökkel a pozsonyi elnöki palotában, a Grassalkovich-kastélyban tartott sajtóértekezleten 2024. május 16-án. Az előző nap Robert Fico szlovák miniszterelnököt Nyitrabányán több lövéssel életveszélyesen megsebesítette egy 71 éves lévai férfi, a politikus állapota stabil, de továbbra is nagyon súlyos.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Újra fellángolhat a vita a Benes-dekrétumok miatt

Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök szerint olyan technikai megoldásra van szükség, amely megakadályozza, hogy a Benes-dekrétumok alapján ma is föld- vagy vagyonelkobzások történjenek Szlovákiában. Az államfő erről azt követően beszélt, hogy a magyar parlament miniszterelnökké választotta Magyar Pétert.

Peter Pellegrini hangsúlyozta: bízik abban, hogy a kérdés nem vezet komoly konfliktushoz a két ország között, és a szlovák, illetve a magyar kormány pragmatikus, technikai megoldást talál a vitás ügyek rendezésére. Úgy fogalmazott: nem lenne elfogadható, hogy a második világháború után nyolcvan évvel még mindig előfordulhassanak vagyonelkobzások a Benes-dekrétumokra hivatkozva.

„Fontos egy lehetséges mechanizmus megtalálása, amely megakadályozza, hogy még most, 2026-ban vagy 2027-ben is vagyonkonfiskálásra kerüljön sor a dekrétumok alapján. Ha az erről szóló párbeszédet sikerül tisztán pragmatikus és technikai megoldást kereső keretek közé terelni, akkor úgy vélem, semmi sem fog a Szlovákia és Magyarország közti jó kapcsolatok útjába állni” – jelentette ki Peter Pellegrini.

A Benes-dekrétumokat Edvard Benes akkori csehszlovák elnök adta ki a háború idején és közvetlenül utána. A rendelkezések jelentősen érintették a német és a magyar kisebbség vagyonjogi helyzetét, és

mind a mai napig lehetővé teszik földterületek elkobzását is.

Magyar Péter már az áprilisi magyarországi választások után jelezte: rendezni kell ezt a kérdést Szlovákiával. Robert Fico miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt kérte, hogy a jövőben ne lehessen a magyar kisebbség tagjaitól földeket elkobozni a dekrétumokra hivatkozva. Emellett bírálta azt a szlovák jogszabályt is, amely akár fél év szabadságvesztéssel büntetheti a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.

Robert Fico korábban úgy reagált: Szlovákia és Magyarország továbbra is eltérően ítéli meg a dekrétumok kérdését. A pozsonyi parlamenten kívüli Magyar Szövetség szerint ugyanakkor 1991 óta több mint ötezerháromszáz földterületet kobozhattak el a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. Az állami földalap kezelője ezt vitatja, és azt állítja: az esetek többsége csupán korábbi hibás földnyilvántartási bejegyzések javítása volt.

Peter Pellegrini most azt mondja: államfőként mindent megtesz azért, hogy az esetleges feszültségeket gyorsan elsimítsák, és a két ország visszatérjen a pragmatikus együttműködéshez. A szlovák elnök egyúttal üdvözölte Magyar Péter kijelentését a visegrádi együttműködés erősítéséről is, amely szerinte jó alapot teremthet a szlovák–magyar kapcsolatok további fejlesztéséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×