Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trumpot egyre jobban idegesíti Teherán hozzáállása, és már nyilvánosan is arról beszél: a néhány hete még áttörésként emlegetett tűzszünet mostanra „gyakorlatilag lélegeztetőgépen” van.

Az elnök különösen dühösen reagált az irániak legutóbbi javaslatára. Úgy fogalmazott: az ajánlat „hihetetlenül gyenge", sőt egyenesen „szemétnek" nevezte a dokumentumot. Ahogy mondta, „még végig sem olvasta” az iráni választ, mert szerinte abból világosan látszik: a felek álláspontjai között továbbra is nagyon nagy a szakadék. A CNN kormányzati forrásai szerint emiatt a Fehér Házban ismét komolyan felmerült a nagyobb katonai műveletek újraindításának lehetősége.

Teherán – megjósolható módon – visszavágott. Az iráni külügyi szóvivő szerint az iráni ajánlatok „nagylelkűek és legitimnek tekinthetők". Eszmaeil Baghaei azt mondta: Irán továbbra is a háború befejezését, az amerikai blokád megszüntetését és a külföldön befagyasztott iráni pénzek felszabadítását követeli. Hozzátette: ezek nélkül Teherán szerint nincs valódi alapja a megállapodásnak.

Közben Irán újabb figyelmeztetést küldött a Nyugatnak, jelezve: kemény válaszra készülhet bármely brit vagy francia hadihajó, amely a Hormuzi-szorosba merészkedik. A szoros továbbra is a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ezért az energiapiacok azonnal érzékenyen reagálnak bármely fenyegetésre. Kedden, az ázsiai kereskedés kezdetekor ez már látható is volt, mert ismét felfelé indult meg a kőolaj ára. Az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára ismét 104 dollár fölé kúszott, az amerikai WTI pedig megközelítette a 100 dollárt.

Washington eközben újabb, a háborúhoz kapcsolódó szankciókat jelentett be.

Az amerikai pénzügyminisztérium három magánszemélyt és kilenc vállalatot vett célba, akik és amelyek az amerikai álláspont szerint elősegítették az iráni olaj kínai exportját.

A cégek közül négy Hongkongban, négy az Egyesült Arab Emírségekben, egy pedig Ománban működik. Washington szerint ezek fiktív cégeken keresztül támogatták az iráni Forradalmi Gárda olajüzleteit.

Scott Bessent pénzügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok továbbra is pénzügyi nyomás alatt akarja tartani Iránt, hogy megakadályozza a fegyverprogramok, a drón- és rakétagyártás, illetve a térségbeli szövetséges fegyveres csoportok finanszírozását.

Pikáns módon mindez néhány nappal Donald Trump pekingi, állami szintű látogatása előtt történt, úgy, hogy Kína az iráni olaj egyik fontos vásárlója Ázsiában. Hatalmas tárolókapacitásai miatt azonban más, térségbeli országokhoz képest jobban viseli a blokádot.

Trump várhatóan azt próbálja majd elérni Hszi Csin-pingnél, hogy Kína segítsen rendezni a válságot és újranyitni a Hormuzi-szorost.

Amerikai források szerint a látogatásig és annak során valószínűleg nem születik végleges döntés a katonai műveletek újraindításáról. Miközben Trump szerint a tűzszünet már lélegeztetőgépen van, a világ lélegzet-visszafojtva várja, mi lesz a következő lépés a Perzsa-öbölben.