A Pénzügyminisztérium feladata a felelős gazdálkodás és a költségvetési stabilitás fenntartása lesz. A jelenlegi struktúrában a két terület összekeveredik.
Hangsúlyozta, hogy négyéves, előre jelezhető költségvetési struktúrában gondolkodnak, amely hiteles és fenntartható több éven keresztül, következetesen. A költségvetést újra ősszel fogják elfogadni, ami a kiadások szerint lesz strukturálva, és minden módosításnak vissza kell kerülni a parlament elé.
Kármán András azt is bejelentette, hogy Barabás Gyulát jelöli államháztartásáért felelő államtitkárnak.
Összeszerelőüzem-modellnek nevezte az elmúlt 16 év gazdaságpolitikáját, ami még a 2010-es évek elején nem volt probléma, ám azóta elmaradtak a termelékenységet hozó fejlesztések. „Ha a termelékenység nem bővül, akkor csak az alacsony bérekkel lehet itthon tartani a beruházásokat” – fogalmazott. Felülvizsgálják a társaságiadó-rendszert, a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó kedvezményeket, átláthatóvá teszik a magántőkealapok működését.
Az szja-rendszerben bevezetik az adójóváírást, a mediánbérig csökkenni fog mindenkinek az adója – fogalmazott. A jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökken például a minimálbéren dolgozók szja-terhe, ez 240 ezer forinttal több pénzt ad minden minimálbéren foglalkoztatottnak.
Csökkenni fog azon termékek áfája, melyeket a legszegényebbek a leggyakrabban vásárolnak. További terv, hogy 1 százalékos vagyonadót vezetnek be.
Kiszámítható és könnyen adminisztrálható adózási formára van szüksége a vállalkozóknak, ezért annak kapcsán, hogy az új kormány átfogó adóreformra készül, bejelentette, hogy
visszaállítják a katát, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját,
valamint fokozatosan kivezetik a különadókat.
Az első dolga lesz megemelni a legalacsonyabb nyugdíjat, senki nem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat Magyarországon – jelentette ki Kármán András. Emellett rendkívüli
nyugdíjemelést adnak a havi 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezőknek, és megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat.
Az EU-ban a GDP 10 százalékát költik nyugdíjra, míg Magyarországon alig 7,5 százalékot, vagyis az európai átlagnál kevesebbet, ami komoly társadalmi probléma, az átlagnyugdíj leszakadt a nettó átlagbértől, elszakadtak egymástól a kis és a nagy nyugdíjak – fejtette ki. Hozzátette: 2008 óta nem nőtt a minimálnyugdíj nominális értéke, és több mint 400 ezren kevesebb mint 140 ezer forint nyugdíjat kapnak. Ez egy európai társadalomban nem elfogadható – húzta alá.
Azt mondta, másfél hónapra van szükség az idei költségvetési helyzet pontos felméréséhez, ezt követően tudják majd tervezni a következőt.
(Cikkünk frissül.)






.jpg)