A munkáspárti miniszterelnökre az utóbbi napokban folyamatosan erősödő nyomás nehezedett saját pártja és kormányának több tagja részéről annak érdekében, hogy jelentse be lemondását, vagy legalább vázolja fel távozásának menetrendjét.

Ennek előzményeként a múlt héten tartott angliai tanácsi, illetve skóciai és walesi parlamenti választások a Munkáspárt hatalmas arányú mandátumveszteségét és a Nigel Farage vezette szélsőjobboldali, radikálisan EU- és bevándorlásellenes Reform UK párt jelentős előretörését eredményezték.

A Munkáspárt az angliai tanácsokban betöltött képviselői mandátumainak csaknem a felét elvesztette.

Walesben, ahol a jelenlegi formájában 1999-ben létrehozott helyi törvényhozás, a 96 tagú Senedd eddigi történetében mindig a Munkáspárt volt kormányon – és az elmúlt száz évben is minden walesi választást megnyert –, most először a függetlenségre törekvő balközép-nacionalista Plaid Cymru (Wales Pártja) nevű párté lett a legnagyobb frakció, így ez a párt alakíthatja meg a következő walesi kormányt.

A Downing Streeten tartott keddi kabinetülésen egybehangzó értesülések szerint több miniszter – köztük Shabana Mahmood belügyminiszter és Yvette Cooper külügyminiszter – közvetlenül is felszólította Starmert a távozásra, és keddig a 403 tagú alsóházi munkáspárti frakció 78 tagja adott nyilvánosan hangot annak a kívánságának, hogy Keir Starmer távozzon a Labour és a kormány éléről.

A Downing Street ismertetése szerint azonban Starmer a kabinetülésen kijelentette: vállalja a felelősséget a választási eredményekért, de az ő felelőssége azoknak a változásoknak a végrehajtása is, amelyeket Munkáspárt választási programjában megígért.

Starmer az ellene forduló frakció- és kabinettagok megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta: az utóbbi 48 óra fejleményei destabilizáló hatást gyakoroltak a kormány munkájára, és ennek reálgazdasági költségei is vannak, amelyek az országot és a családokat terhelik.

Az elmúlt napok belpolitikai viharai nyomán valóban jelentősen megugrottak az irányadó brit állampapírok piaci hozamai, komoly mértékben növelve a brit államháztartás finanszírozási költségeit.

A keddi kabinetülésen tett nyilatkozatában a brit kormányfő kiemelte: a Munkáspártnak megvan a kidolgozott eljárásrendje a vezetőváltásra, és ez az eljárás nem indult meg.

Keir Starmer hozzátette: az ország azt várja el, hogy a munkáspárti kabinet folytassa a kormányzást. „Én ezt fogom tenni, és a kormányunknak is ezt kell tennie” – fogalmazott a miniszterei előtt elmondott nyilatkozatában a brit kormányfő.

Az időközben véget ért kabinetülés után sem hangzott el a távozó miniszterek részéről olyan nyilatkozat, hogy Keir Starmer távozna a Munkáspárt és a kormány éléről.

Korántsem biztos azonban, hogy Starmer helyzete ezzel stabilizálódott, mivel az alsóházi Labour-frakció továbbra is kezdeményezheti leváltását.

Ehhez első lépésként az szükséges, hogy a frakció tagjainak 20 százaléka – 81 képviselő – hivatalosan is előterjesszen egy közös, írásos nyilatkozatot, amelyben formálisan felszólítják a kormányfőt a távozásra. Ez azonban keddig nem történt meg.