Infostart.hu
eur:
356.33
usd:
308.68
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Ezt üzente a világnak Erdogan elnök

Nagy árat fizetnek a nyugati országok, ha folytatódnak a konzulátus-bezárások – ezzel fenyegetett meg Recep Tayyip Erdogan török elnök még a tragikus földrengések előtt egyes országokat. Ankara szerint a címzettek meg akarják sebezni az ország turisztikai iparát.

A világ most a példátlan emberi tragédiákat okozó földrengések kapcsán figyel Törökországra és Szíriára.

Előzőleg azonban Erdogan elnök azzal keltett diplomáciai vihart, hogy közölte: a nyugati követségek „megfizetnek”, ha folytatódnak a konzulátusok bezárásai.

Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok és mások

azonnali terrorfenyegetésre hivatkozva

függesztették fel isztambuli konzulátusaik működését. Szerintük fokozott veszélyben voltak Törökroszágban a polgáraik – akiket figyelmeztettek is erre –, továbbá keresztény és zsidó vallási intézmények is.

Ankarát viszont mindez úgy feldühítette, hogy a múlt héten berendelte kilenc nyugati ország nagykövetét a külügybe. A török fél fő sérelme az volt, hogy a nyugatiak nem osztották meg vele a fenyegetésekről szóló bizonyítékokat.

„Bekérettük a nagyköveteiket, megkapták a szükséges ultimátumot és megmondtuk nekik: drágán megfizettek ezért, ha folytatjátok” – mondta Erdogan török fiatalokkal találkozva. Megjegyzései vasárnap, még a hétfői, többezer ember életét követelő földrengések előtt kerültek adásba.

A török álláspont szerint a nyugati diplomáciai lépések „szándékosak”, miközben nem volt hihető biztonsági fenyegetés. Vasárnap a török rendőrség közölte:

15, az Iszlám Államhoz kötött és nyugati konzulátusok és nem muszlim vallási intézmények elleni állítólagos akciókat tervező gyanúsított letartóztatása után sem találtak konkrét fenyegetésre utaló bizonyítékot.

Viszont azt elismerték, hogy a gyanúsítottak instrukciókat kaptak a svéd és holland konzulátusok valamint keresztény és zsidó vallási helyek elleni támadásokra.

Törökország közben azt sérelmezi, hogy a svédországi török követség előtt koránégetést tartottak, majd Rasmus Paludan radikális svéd-dán politikus ezt megismételte egy dániai mecset előtt. Sőt hozzátette: ezt minden pénteken megteszi, amíg Svédországot fel nem veszik a NATO-ba. Erdogan erre hivatkozva mondta azt, hogy nem támogatja Stockholm felvételét a szövetségbe, amelynek Törökroszág is tagja.

Most azt a vádat is megfogalmazta, hogy „a nagyhatalmak” be akarnak avatkozni a májusi, török választásokba és ezért „gusztustalan kampányokat indítanak ellenem”. Erdogan szerint „biztonsági fenyegetés” érzését akarják kelteni és ezzel a török turisztikai ágazatot akarják célba venni.

Az ágazat tavaly rekordévet zárt, közel 18 milliárd dolláros bevétellel, ami 27 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebben szerepet játszhatott a törököknek nagy nehézséget okozó, magas infláció, amely leértékelte a nemzeti valutát. Továbbá, az orosz légitársaságok európai bojkottja miatt a Törökország felé megnövekedett orosz forgalom.

Visszatérve a nyugati országokkal kirobbant diplomáciai feszültségre: a földrengés tragédiája okozta együttérzés talán segíthet tompítani azt. Joe Biden amerikai elnök hétfőn együttérzését fejezte ki, amikor beszélt Erdogannal és közölte, hogy Washington mentő- és egészségügyi csapatokat és segélyt küld.

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Zsiday Viktor elmondta, mikor jöhet az igazi esés a tőzsdéken

Zsiday Viktor elmondta, mikor jöhet az igazi esés a tőzsdéken

A globális tőkepiacokon zajló jelentős átrendeződés során a költségvetési hiányok finanszírozása, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó infrastrukturális beruházások és a techóriások várható tőzsdére lépései hatalmas mennyiségű tőkét vonnak el a rendszerből. Ez a rendkívüli forrásigény a piaci likviditás szűküléséhez és a reálkamatok emelkedéséhez vezethet, ami komoly nyomást gyakorolhat a részvényekre és a kockázatosabb eszközök árfolyamára is - számolt be a Zsiday Viktor befektetési oldalán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×