Az amerikai haditengerészet megerősítette a Reuters jelentését, hogy a Chancellorsville és az Antietam cirkáló áthalad a Kína és Tajvan közötti szoroson. Az ilyen műveletek általában nyolc-tizenkét órát vesznek igénybe és a kínai hadsereg szorosan figyelemmel kíséri a hajókat.
Az elmúlt években az amerikai haditengerészet egységei és alkalmanként a szövetséges nemzetek, például Nagy-Britannia és Kanada hadihajói rendszeresen áthaladtak a szoroson, kiváltva ezzel Kína haragját, amely a demokratikusan megválasztott kormány tiltakozása ellenére igényt tart Tajvanra.
Nancy Pelosi amerikai kongresszusi elnök hónap eleji tajvani útja feldühítette Pekinget, amely szerint az Egyesült Államok ezzel beavatkozott a belügyeibe. Kína ezt követően hadgyakorlatokat indított a sziget közelében, amelyek azóta is tartanak.
Az amerikai haditengerészet válasza: "A hajók egy olyan folyosón haladtak át, amely bármelyik parti állam felségvizein kívül esik." A művelettel az Egyesült Államok demonstrálni akarja elkötelezettségét, hogy fenntartsa a szabad hajózást az indiai-csendes-óceáni térségben. Ezért értelmezése szerint az amerikai haderő ott repül, hajózik és tevékenykedik, ahol a nemzetközi jog megengedi.
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője a CNN-nek nyilatkozva megismételte ezt az álláspontot. Kirby hozzátette, hogy a műveletet már régóta tervezték.
Közben a kínai hadsereg keleti csoportjának parancsnoksága közölte, hogy követi a hajókat és figyelmezteti őket. "A csapatok továbbra is magas készültségben vannak, és készen állnak arra, hogy bármikor meghiúsítsanak bármilyen provokációt" – tette hozzá közleményében.
A keskeny Tajvani-szoros gyakori feszültségforrás azóta, hogy a kínai polgárháborúban vesztes köztársaság, a Kuomintang hadserege 1949-ben Tajvanra menekült, miközben a győztes kommunisták létrehozták a Kínai Népköztársaságot.
Pelosi tajvani látogatását nagyjából egy héttel később követte egy öt másik amerikai törvényhozóból álló csoport, amire Kína hadserege válaszul újabb gyakorlatokat tartott a sziget közelében.
Joe Biden amerikai elnök kormányzata igyekezett megakadályozni, hogy a Washington és Peking közötti feszültség konfliktusba torkolljon, és megismételte: a kongresszusi utazások rutinszerűek. Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos diplomáciai viszonya Tajvannal, de törvény kötelezi, hogy biztosítsa a szigetnek az önvédelemhez szükséges eszközöket.
Kína nem zárta ki, hogy erőszakkal szerezze meg a sziget felett az ellenőrzést. Tajvan szerint viszont a Kínai Népköztársaság soha nem uralkodott a szigeten, ezért nem tarthat rá igényt, és a terület jövőjéről csak a 23 millió tajvani dönthet.