A szaúd-arábiai Rijádban külön szobákban tárgyalnak az orosz és ukrán delegációkkal az amerikai képviselők – abban a reményben, hogy az egyeztetés elvezet az ukrajnai tűzszünethez, majd a békéhez.

A Fehér Ház küldötte, Steve Witkoff vasárnap arról beszélt, hogy a hétfői találkozó nyomán létrejöhet a „totális” tűzszünet és lezárulhat a három éve tartó háború.

Witkoffot azzal is megvádolták, hogy az oroszok oldalára állt, amikor arra utalt, hogy lehet, hogy Ukrajnának területeket kell átadnia az őt megtámadó országnak. Még azt is mondta, hogy nem látja úgy, hogy Vlagyimir Putyin el akarná foglalni egész Európát. „Bízom a szavában” – mondta a Fox Newsnak.

Moszkvában azonban gyorsan lehűtötték a Trump-kormányzat ama vélekedését, hogy húsvétig tető alá tudják hozni a fegyvernyugvást.

„Az út kezdetén vagyunk, még nehéz tárgyalások vannak hátra” – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Az amerikaiak egyezséget akarnak elérni a részleges tűzszünetről, illetve az annak keretében a célpontok közül kihagyott energetikai létesítményekről. Közben a Fekete-tengeri szabad hajózást lehetővé tévő, tengeri fegyvernyugvást is el akarnak érni.

A Fehér Házban közben nevük elhallgatását kérő források arra utaltak: Donald Trump elnök kész kivárni, amíg össze nem jön „egy jó alku”, de kezdik dühíteni a felek folytatódó drón- és rakétacsapásai.

Hétfőn arról érkezett hír, hogy pár órával a tárgyalások előtt az ukránok amerikai HIMARS precíziós rakétákkal megsemmisítettek négy, a földön álló orosz harci helikoptert a határ túloldalán, a Belgorod-körzetben.

Felmerül a kérdés: vajon a tény, hogy

• Trump korábban leállította a hírszerzési információk megosztását, majd újra engedélyezte, miközben
• a HIMARS használatához épp ilyen, az amerikaiaktól származó információkra van szükség,

arra mutat-e, hogy a Moszkvára gyakorolt nyomásgyakorlás eszköze lehetett a csapás?

Az oroszok szándékait megkérdőjelezték azok a nyugati kommentátorok, akik kiemelték, hogy egy „leszerepelt FSZB-tiszt” a főképviselőjük. Szergej Beszeda lemondott az ukrajnai háború kezdetén, mert egységét azzal vádolták, hogy félrevezető információt osztott meg Putyin elnökkel az invázió kezdete előtt.

Az oroszok közben azzal vádolták az ukránokat, hogy a déli Krasznodar körzetben próbáltak megtámadni egy olajlétesítményt. Konkrét helyszínt nem említettek, de a térségben már ötödik napja ég a Kavkazszkaja falu közelében található nagy olajraktár.

Moszkva erői viszont Kijevre, az ország második legnagyobb városára, Harkivra, és Donyeck megye ukrán kézen lévő részeire mértek csapást, továbbá: kibertámadás érte az ukrán államvasutakat.