eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az ukrán elnöki sajtóhivatal felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b3) látogatást tesz a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 29-én. Zelenszkij az orosz invázió február 24-i kezdete óta először látogatott a keleti frontvonalra.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal

A menesztésekkel ismét napvilágra kerültek a szőnyeg alá söpört ukrán belviták

Az ukrán parlament megerősítette Volodimir Zelenkszkij ukrán elnök lépését, amivel felfüggesztette a nagyhatalmú ukrán biztonsági szolgálat főnökét, aki egyébként a személyes barátja volt. A parlament menesztette Ukrajna főügyészét is – mivel „nem tudták kiszűrni az orosz kémeket”.

Lapátra tették az ukrán képviselők Volodimir Zelenszkij elnök barátját, Ivan Bakanovot a roppant befolyásos SZBU, a kiterjedt ukrán titkosszolgálat főnökét. Mennie kell Irina Venegyiktova főügyésznek is, bár ő valószínűleg diplomáciai posztot kaphat majd.

Miközben Ukrajna a rátámadó Oroszországgal harcol, az államgépezeten belül is folyik a csata. Nem mindig a potenciális ellenséggel, hanem azokkal szemben, akik úgy tűnik, nem végzik rendesen a dolgukat, vagy egyenesen árulók.

Volodimir Zelenszkij elnök nemrég több nagykövetet, köztük a Magyarországra delegált Ljubov Nepopot hívta vissza, majd jött az SZBU-főnök és a főügyész felfüggesztése. Továbbá - hazaárulás vádjával - letartóztatták Oleh Kulinicset, az SZBU-nak az elcsatolt Krímmel foglalkozó felelősét.

Ezek a belső feszültségek már a háború előtt is jelen voltak, de az orosz támadás után félretették őket – írta a témában cikket közlő brit Daily Telegraph.

Bakanov – immár – ex-SZBU-főnököt, Zelenszkij gyerekkori barátját, széles körben bírálták és hozzá nem értőnek nevezték. Nem csoda, hiszen úgy felelt a kiterjedt biztonsági apparátusért, hogy ő is a showbusiness világából érkezett.

A szovjet KGB-ből kinőtt SZBU-nak 30 ezer ügynöke van, ami hétszer több, mint a brit MI5 állománya

– jegyzi meg a Telegraph. Bírálták már emberi jogsértésekért, de azért is, mert egyesek szerint az orosz kémek melegágya. Bakanov esetében a felfüggesztés, majd menesztés oka „a hivatali kötelesség el nem végzése és az ebből fakadó emberi áldozatok és más súlyos következmények”. Három beosztottját is kirúgták, köztük volt Szerhij Krivorucsko, a herszoni SZBU vezetője, akit azzal vádolnak, hogy parancsot adott a Nagy Katalin cárnő által alapított, stratégiai fontosságú város kiürítésére. Egyik helyettese ellen pedig az a vád, hogy a helyi aknamezőket mutató térképet adott át az oroszoknak – akik többször utaltak rá: „népszavazást” készítenek elő a megye Oroszországhoz csatolásáról.

Ahogy Oroszországgal kapcsolatban sokan azon spekulálnak, hogyan kaphatott Putyin elnök olyan titkosszolgálati információt, amely szerint az ukránok örömmel fogadnák az inváziós erőket, Ukrajnában régóta téma, hogy

miért tudták az oroszok gyorsan elfoglalni a herszoni régiót.

Különösen, hogy Kijev és Harkiv környékén keményen visszaverték őket.

Egyes elméletek szerint a megszállók már előre ismerték az aknamezők helyét, és az ukránok nem robbantottak fel egy fontos hidat sem, amelyen a Krímből érkező orosz hadtest északra tudott nyomulni.

A háborúban a földjüket védő ukránok iránti csodálat Nyugaton háttérbe szorította a különösen összetett ukrán belpolitika kérdéseit. Most viszont ismét terítékre kerültek ezek.

Venegyiktova főügyészt például az az Olekszij Szimonyenko váltja, aki sokak szerint közel áll Andrej Jermakhoz, Zelenszkij kabinetfőnökéhez. Őt a korrupció-ellenes reformok elakasztásától kezdve az oroszbarátságon át sok mindennel vádolták és beletenyerelt a témába Victoria Spartz ukrán származású amerikai kongresszusi képviselő is, aki egy levélben azt tudakolta Biden elnöktől: miért működik együtt Jermakkal. Mindez dühös reakciót váltott ki Kijevben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×