Kína gazdasága az első negyedévben a tervezett 4,4-hez képest 4,8 százalékkal nőtt éves szinten – derült ki a hivatalos adatokból. Ez a jó hír. A rossz viszont az, hogy pekingi zéró-Covid-politika és az ukrajnai háború miatt a kínai gazdasági hamarosan behúzza a kéziféket.

Kína ipari termelése 5 százalékkal nőtt márciusban az egy évvel korábbihoz képest, míg a kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal visszaesett.

Bár a vártnál erősebb adatok növelik Peking kilátásait arra, hogy elérje a 2022-re kitűzött ambiciózus 5,5 százalékos növekedési célt, a „jó számok” csak egy kis időszakot fednek le.

"A legrosszabbat még nem vettük figyelembe"

– mondta Carlos Casanova, a hongkongi UBP ázsiai vezető közgazdásza az Al Jazeerának azzal kapcsolatban, hogy a biztató adatok nem tükrözik a szigorú sanghaji lezárást. Ez egyrészt élelmiszerhiányt okozott a lakosoknak, másrészt a világra is kihat, mert leálltak a gyárak és szinte megbénult a metropolisz nemzetközi kikötője.

"A januári-februári aktivitás erősebb volt a vártnál. A jelentős külső kereslettel együtt ez segített megtámogatni a feldolgozóipart. A lezárások hatását azonban már láthatjuk a zsugorodó márciusi kiskereskedelmi forgalomban. Arra számítunk, hogy áprilisban és májusban visszaesik az aktivitás, ami a második negyedévi növekedést is hátráltatni fogja" – tette hozzá Casanova.

Bár Hszi Csin-ping kínai elnök kizárta az úgynevezett dinamikus nulla-Covid stratégiától való elfordulást,

kínai illetékesek megkongatták a vészharangot a gazdaságot fenyegető növekvő kockázatok miatt.

A Gavekal befektetési kutatócég friss elemzése szerint Kína gazdaságilag legfontosabb 100 városa közül 87-ben van érvényben valamilyen Covid-korlátozás és az ellenőrzések intenzitása egyre nő.

A múlt héten Li Ko-csiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „sürgető” a gazdaság helyzete – ez volt a harmadik ilyen figyelmeztetése egy héten belül. Kedden a Kínai Központi Bank extra pénzt pumpált a gazdaságba azzal, hogy csökkentette a kötelezően tartandó betétösszegek mértékét.

Peking a tavalyi évben 8,1 százalékos GDP-növekedésről számolt be, míg az idei évre, márciusban 5,5 százalékos célt tűzött ki.

Sok közgazdász szkeptikus, hogy elérhető-e a cél, mivel a folyamatos zárlatok és az ukrajnai háború nyomasztja a keresletet. Márciusban a kínai gyárak tevékenysége két éve a leggyorsabb ütemben csökkent, a járműeladások pedig közel 12 százalékkal estek vissza éves szinten.