Kellemetlen hírt kapott a hagyományos „Tavaszi Nyilatkozatra” készülő Rishi Sunak brit pénzügyminiszter. A gazdaság állapotáról szóló parlamenti beszéd előtt érkezett a Brit Statisztikai Hivatal jelentése: nem 5,9, hanem 6,2 százalékos lesz az idei infláció.

A brit médiában naponta hangzik el „a megélhetési válság” kifejezés, és a mostani adat szerint az egyre rosszabbul élő britek három évtizede nem szembesültek ilyen mértékű drágulással.

Mindebben a fő ludas a dráguló energia és üzemanyag: a benzin és dízel az elmúlt évben harmadával lett drágább, és így a fuvarozás sem volt még ilyen drága.

Sunak ráadásul a pandémia idején osztogatott – állami pénzből tartott több-kevesebb sikerrel a víz felett kényszerpihenőre küldött alkalmazottakat és vállalkozásokat. A brit állam az idén nyújtja be ezért a polgároknak a számlát az áprilistól emelkedő tb-járulékkal.

A pénzügyminiszter egyrészt hangzatos szlogennel, másrészt szokatlanul realista megjegyzéssel készült parlamenti beszédére:

„Ma megmutatjuk, hogy a brit szavazók oldalán állunk” – mondta az előtt, hogy a törvényhozásban közölte, az adósávok tologatásával részleges adócsökkentést hajt végre. Az üzemanyag adójának 5 pennys mérséklésével pedig 3-4 százalékkal csökkentette – elméletben – a benzin és a dízel árát. Azért elméletben, mert

az üzemanyag-kereskedők szerint az azonnali árcsökkentés nekik veszteségeket okozna.

Sunak azt is közölte: „egyenesnek kell lennünk az emberekkel, és megmondani, hogy nem tudjuk megoldani az összes problémájukat”, és az LBC rádió betelefonálós műsorában a választóknak próbálta magyarázni kormánya lépéseit, miközben kénytelen volt hallgatni, hogy sokan, sokszor kikapcsolják a fűtést, mert nincs rá pénzük.

Akik számára igazán sokkoló a fűtés drágulása a briteknél, azok a távoli falvakban élő emberek, akik fűtőolajat használnak. Kerti tartályaikba kamionok szállítják az olajat – már ha szállítják. Egy 500 literes tank feltöltésének ára a szeptemberi 250 fontról mára több mint háromszorosára, 875-re ugrott. Sok fogyasztó a szállítás napján hallotta azt, hogy vagy felmondták a szerződését, vagy szembesítették, hogy emelt áron kaphatja csak meg a korábban lekötött olajat.

A drágulás részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja, de jelentős részben még az inváziót megelőző helyzet eredménye.

És hogy mi kerül még többe a briteknek? Februárban közel 9 százalékkal volt drágább a ruha és a benzin, és dízel mellett felment a híresen olcsó brit használt autók ára is. Az élelmiszerdrágulás 5 százalékos volt, de ebbe még nem számították be az ukrajnai háború hatását. Mivel Ukrajna és Oroszország is jelentős búzatermelő és növényolaj-előállító, hamarosan a kimaradt import hatása is megjelenik az árakban. A brit környezetvédelmi miniszter szerint a csirke 20-30 százalékkal drágulhat a táp áremelkedése miatt.

Viszont örülhetnek a londoni metrósok. Közismerten erős szakszervezetük az inflációt meghaladó, 8.4 százalékos béremelést bokszolt ki, pedig éves fizetésük már eddig is magasabb volt, mint az átlag: 59 ezer font. Maga a londoni közlekedési vállalat veszteséges, és a kormánnyal hadban álló Sadiq Khan főpolgármesternek az államkasszából kell pénzt szereznie.