eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Eduard Heger volt szlovák pénzügyminiszter (b), miután Zuzana Caputova szlovák államfő megbízta az új kabinet megalakításával Pozsonyban 2021. március 30-án. A miniszterelnöki székből közel egy év kormányzás után távozó Igor Matovic március 28-án jelentette be, hogy a kormányválság rendezése érdekében lemond a kormányfői posztról, illetve kormánytisztséget cserél Eduard Heger pénzügyminiszterrel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Mit várnak a szlovákiai magyarok az új Heger-kormánytól?

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök csütörtök délelőtt kinevezte az Eduard Heger miniszterelnök vezette új kormányt. Az MKP a Híd és az Összefogás alkotta Szövetség viszont már ezt megelőzően megfogalmazta követeléseit az új szlovák kabinettel szemben. Az egyesülő magyar pártok szerint a kormány átalakítása remek alkalom arra, hogy az illetékesek módosításokat végezzenek a kormányprogramban. A Szövetég összesen 15 pontban határozta meg követeléseit és elképzeléseit.

A három magyar pártból megalakuló Szövetség a szlovákiai magyar közösség régi követeléseinek teljesítését várja el a felálló Heger-kormánytól. Forró Krisztián, az MKP elnöke mindenekelőtt bízik benne, hogy az új kormányprogram kidolgozását komolyan veszi az alakuló koalíció. Forró szerint a Matovič-kabinet programjában vannak olyan pontok, amelyek pozitívak a magyar kisebbségre nézve, mint például a kisebbségi kerettörvény és a kisebbségi kormányhivatal megteremtése.

Azt azonban felrótta a leköszönő kabinetnek, hogy ezekkel kapcsolatban nem történt előrelépés az elmúlt egy évben. „Amit viszont szomorúan tapasztalunk, hogy bár benne volt a kormányprogramban a kettős állampolgárság kérdése – melynek módosítására most ugyan született egy javaslat – a Szlovákiában élő magyar közösség számára ez nem elfogadható módosítás.

Továbbra is azt szeretnénk, ha a 2010 előtti állapot állna vissza”

– hangsúlyozta az MKP elnöke.

Forró Krisztián örömmel fogadná, ha az új kormányprogramba bekerülne a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok törvényes finanszírozásának lehetősége. „Igor Matovič kormányfőként megígérte, hogy a Csemadok finanszírozása törvény által lesz bebiztosítva. Bízunk benne, hogy ezt komolyan gondolta, és az új kormányban pénzügyminiszterként hozzájárul ahhoz, hogy ezt be is tartsa” – mondta Forró Krisztián.

A Szövetég összesen 15 pontban határozta meg követeléseit és elképzeléseit. Ezt a javaslatcsomagot eljuttatják Eduard Heger újonnan kinevezett kormányfőnek, valamint az egyes kormánypártok elnökeinek. Az MKP elnöke kiemelte, fontosnak tartják az európai uniós források arányos elosztását, a gazdák támogatását és az egészségügy hiányosságainak orvoslását is, nemcsak a déli régiókban, hanem országos szinten.

Sólymos László, a Híd elnöke leszögezte, a Kisebbségi Kulturális Alap az egyetlen olyan törvény által garantált intézmény, amely a kisebbségi kultúrát támogatja és finanszírozza Szlovákiában, ezért a kormánynak biztosítania kell az intézmény megőrzését. Sólymos szerint folytatni kell a déli régiók infrastruktúrájának fejlesztését, akárcsak a leszakadó régiók felzárkóztatását.

Mózes Szabolcs, az Szövetség legkisebb pártjának, az Összefogásnak az elnöke elmondta,

már csak a koronavírus-járvány miatt is szükség van egy új kormányprogramra, hiszen egy évvel ezelőtt még senki sem tudhatta, hogy a válság mennyire mélyül majd el.

Mózes kiemelte a vasúti infrastruktúra fejlesztésének fontosságát, valamint azt, hogy a szlovák alkotmány preambulumát a nemzeti elv helyett polgári elven fogalmazzák meg. „Gyakran elhangzik az, hogy miért követelőznek a magyar pártok. Jussanak be a parlamentbe, és akkor teljesen legitim módon átültethetik az elképzeléseiket, mondják. Szerintünk ez téves, hamis hozzáállás, hiszen a mindenkori szlovák kormány mindenkinek a kormánya, és éppen ezért Dél- és Kelet-Szlovákia felzárkóztatását és a kisebbségi ügyeket is ugyanúgy folyamatában meg kellene oldaniuk, mintha egy magyar párt lenne a kormányban vagy a parlamentben” – jegyezte meg az Összefogás vezetője.

Mózes Szabolcs szerint egy átfogó kisebbségi törvény részeként haladéktalanul növelni kell a szlovák közszolgálati médiában a nemzetiségi nyelvű műsoridőt,

a dél-szlovákiai magyarlakta régiókban pedig hivatalos nyelvvé kéne tenni a magyart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×