Röviddel azután, hogy 10-órás moszkvai tárgyalások nyomán a harcok leállításáról állapodott meg Azerbajdzsán és az örmények-lakta Hegyi-Karabah enklávé, újra megszólaltak a fegyverek. Az orosz közvetítéssel elfogadott tűzszünet célja a hadifoglyok és háborús halottak cseréje volt a Vöröskereszt bevonásával.

Azerbajdzsán – amelynek nemzetközileg elismert része az örmény többségű és elszakadni vágyó Hegyi-Karabah – és Örményország között szeptember 27., az újabb összecsapások kirobbanása óta nem volt diplomáciai kontaktus. A két szomszédos állam között hivatalosan nincs háború, viszont Örményország Hegyi-Karabahot támogatja, bár eddig nem ismerte el függetlenségét.

Vasárnap az azeriek közölték, hogy súlyos veszteségeket okoztak az elszakadni vágyó terület egyik örmény katonai dandárjának. A karabahi vezetés azzal válaszolt, hogy nem tudnak a támadásról.

Az azeriek ezt megelőzően ismét azzal vádolták meg Örményországot, hogy súlyos aknatüzet zúdított második városukra, Ganjára. A támadás eltalált egy lakóházat, kilenc ember meghalt és 34 megsebesült – állította az azeri főügyészség. A Reuters hírügynökség ugyanakkor azt mondta:

független forrásból nem sikerült megerősíteni az áldozatok számát,

bár egy fotósuk látta, hogy elvisznek egy halottat egy szinte teljesen romba dőlt épületből.

Azerbajdzsán emellett azzal vádolta Jerevánt, hogy rakétatámadást kísérelt meg egy vízierőműve ellen.

Örményország védelmi minisztériuma közben „abszolút hazugságnak” nevezte, hogy az ő erőik lőtték volna az azeri várost. Viszonvádként azt fogalmazták meg, hogy az azerbajdzsáni erők zúdítottak aknatüzet Hegyi-Karabahra és annak fővárosára, Sztyepanakertre. Az ottani helyi hatóságok szerint a tűzszünet kezdete óta 5 polgári lakos halt meg. A szeptemberben kirobbant de facto háború kezdete óta pedig 429 katonájuk vesztette életét.

Közben késett a foglyok és a halottak cseréje, amely a szombattól kialkudott fegyvernyugvás célja volt.

Az újraindult harcok azzal fenyegetnek, hogy az azeriek oldalán beavatkozhat szövetségesük, Törökország, míg Oroszországot egy védelmi szerződés kötelezi Örményország megsegítésére, ha háborús támadás éri. Moszkva és Ankara ugyanakkor az utóbbi időben igyekezett fenntartani a jó viszonyt és

nem világos, hogy az oroszok ezt Karabah miatt hajlandók-e feladni.

Hétfőn az orosz fővárosba várták az örmény külügyminisztert, aki a tervek szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet francia, amerikai és orosz képviselőivel tárgyal Karabahról.