Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
318.38
bux:
144628.82
2026. július 22. szerda Magdolna
Nyitókép: Pixabay

A legfelsőbb szintre juthat a közösségi oldalak szólásszabadság-ügye

Az amerikai szenátus elé idézhetik három nagy közösségi médiacég vezetőit. A republikánus többség szerint a platformok megsértik a szólásszabadságot azzal, hogy tényellenőrzés indokával cenzúrázzák a jobboldali megnyilvánulásokat, köztük Donald Trump elnök tweetjeit.

A héten dönt az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa arról, hogy beidézzék-e a Facebook, a Google és a Twitter vezetőit és kérdőre vonják őket arról a jogi passzusról, ami miatt nem lehet perelni őket, ha „jóhiszeműen” törölnek online tartalmakat.

Donald Trump elnök és a szenátusi republikánus többség szerint a nagy technológiai cégek elfogultan lépnek fel a jobboldali véleményekkel szemben és cenzúrázzák azokat.

A demokraták erre azzal vágnak vissza, hogy az elnökválasztás előtt politikai ügyet csináltak a kérdésből és hogy fékezni akarják a platformok törekvését hogy törölhessék „a hazugságokat, zaklatást és megfélemlítést” az oldalaikról.

Mark Zuckerberg, a Facebook, Jack Dorsey, a Twitter és Sundar Pichai, a Google főnöke már a csütörtöki szenátusi szavazás előtt értésre adta, hogy nem mennek el a meghallgatásra.

Trump amerikai elnök és a republikánusok egyre elégedetlenebbek amiatt, hogy például a Twitter elrejti vagy „tényellenőrzés” után félrevezetőnek cimkézi az elnök posztjait.

Az egyik vitás ügy: a rendőri intézkedés során megölt színesbőrű férfi, George Floyd halála nyomán kirobbant tüntetések kapcsán Trump májusban azt írta: „kivezénylik a Nemzeti Gárdát és ha beindul a fosztogatás, beindul a lövöldözés”. (Ez a miami rendőrfőnök hatvanas évekbeli megjegyzésére utalt, amikor a rendőrség fegyverekkel és kutyákkal járőrözött a fekete negyedekben, ahol később zavargások robbantak ki).

A Twitter szerint Trump ezzel „az erőszakot dicsőítette” és megsértette a felhasználói szabályzatot. Ezek után elrejtette a posztot. Helyette megjelent egy üzenet, hogy a tweet „a közérdeklődés miatt hozzáférhető marad”, ha a látogató rákattint egy linkre.

Mivel az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése garantálja a szólásszabadságot, a tweet törlése nyomán azonnal felmerült volna az alkotmánysértés vádja. Viszont közben egyre nagyobb a nyomás, hogy a platformok töröljék a politikai baloldal szerint sértőnek, uszítónak tartott tartalmat. A Twitter és mások így két tűz között találták magukat.

A jelenleg érvényes „230-as cikkely szabályozás” azzal védi a perektől a posztokat saját hatáskörben moderáló technológiai cégeket, hogy kimondja: „az interaktív számítógépes szolgáltatások szolgáltatói és felhasználói védve vannak, ha jóhiszeműségből korlátozzák a hozzáférést vagy eltávolítják az általuk obszcénnek, erkölcstelennek, túlzón erőszakosnak, zaklatónak vagy más módon kifogásolhatónak tartott tartalmat, még akkor is, ha az alkotmányos védelem alatt áll”.

A republikánusok úgy akarják módosítani a szöveget, hogy

  • ne a technológiai cégek „tarthassanak” valamit sértő tartalomnak, hanem a moderálás alapja „objektivitásra és józanságra épülő hitbéli sztenderd” legyen, valamint hogy
  • kivegyék szövegből a szabadon értelmezhető „bármely más módon kifogásolható” szövegrészt.

Marsha Blackburn, Tennessee állam-beli republikánus szenátor, a törvényjavaslat egyik társszerzője úgy fogalmazott: „fontos újragondolni, de nem visszavonni” a tartalommoderálás esetén a perektől jogvédelmet biztosító szabályt, mert a technológiai cégek már „kinőttek a csecsemőkorból”. Blackburn és más konzervatívok korábban többször megvádolták a cégeket, hogy a saját politikai értékrendszerüket kifejező, elfogult tartalomszűrő algoritmusokat hoznak létre. A cégek a baloldaltól is kaptak ilyen bírálatokat, amely éppenséggel szélsőjobbos elfogultsággal vádolta meg az algoritmusok szerzőit.

Carl Szabo, a NetChoice nevű technológiai érdekvédelmi csoport alelnöke és főjogásza szerint a módosított törvény épp azoknak a tartalmaknak a törlését akadályozná, amelyeket a Kongresszus aggályosnak tart. Ezek szerinte „azok orosz vagy kínai online kampányok, amelyek megpróbálnak választásokat befolyásolni, valamint a Covid-19-cel kapcsolatos dezinformáció vagy az online zaklatás”.

Címlapról ajánljuk
2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert is is meghallgatná az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a Tisza Párt, hogy konkrét kérdéseket tehessenek fel neki az új pozíciójával kapcsolatban – mondta Czakó Czirbus Pál, a bizottság kormánypárti tagja a testület szerdai, zárt ülése után.

Orbán Viktor: mostantól minden illegitim, a cél a jogállam békés visszaállítása

Eljött az önkény kora, az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás. A Fidesz nem vesz részt az új közjogi méltóságok megválasztásában, és mindegyiküket illegitimnek fogja tekinteni. A Fidesz célja a demokrácia visszaállítása – mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke Bóka Jánossal, a Fidesz kedden megválasztott parlamenti frakcióvezetőjével tartott tájékoztatót. Az InfoRádió kérdésére beszélt Szijjártó Péter döntéséről is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Tisza-kormány: lemondott a legfőbb ügyész, óriási vasútfejlesztési projektet jelentett be a kabinet

Tisza-kormány: lemondott a legfőbb ügyész, óriási vasútfejlesztési projektet jelentett be a kabinet

Az elmúlt napok hazai belpolitikai eseményeit az új köztársasági elnök keresése uralta, miután Polgár Judit visszautasította a jelölést, amit Török Gábor politikai elemző a Tisza-kormány első politikai kudarcának nevezett. A jelöltállítási folyamat így a parlament keddi ülésén folytatódott, emellett azonban több fontos javaslatot is tárgyaltak a képviselők. Szerdán 10 évre szóló vasútfejlesztési projektet jelentett be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid beruházási- és közlekedési miniszter, melynek keretében a teljes hazai vasúthálózat megújul majd. A délután folyamán dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész bejelentette, hogy lemond tisztségéről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×