A héten dönt az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa arról, hogy beidézzék-e a Facebook, a Google és a Twitter vezetőit és kérdőre vonják őket arról a jogi passzusról, ami miatt nem lehet perelni őket, ha „jóhiszeműen” törölnek online tartalmakat.
Donald Trump elnök és a szenátusi republikánus többség szerint a nagy technológiai cégek elfogultan lépnek fel a jobboldali véleményekkel szemben és cenzúrázzák azokat.
A demokraták erre azzal vágnak vissza, hogy az elnökválasztás előtt politikai ügyet csináltak a kérdésből és hogy fékezni akarják a platformok törekvését hogy törölhessék „a hazugságokat, zaklatást és megfélemlítést” az oldalaikról.
Mark Zuckerberg, a Facebook, Jack Dorsey, a Twitter és Sundar Pichai, a Google főnöke már a csütörtöki szenátusi szavazás előtt értésre adta, hogy nem mennek el a meghallgatásra.
Trump amerikai elnök és a republikánusok egyre elégedetlenebbek amiatt, hogy például a Twitter elrejti vagy „tényellenőrzés” után félrevezetőnek cimkézi az elnök posztjait.
Az egyik vitás ügy: a rendőri intézkedés során megölt színesbőrű férfi, George Floyd halála nyomán kirobbant tüntetések kapcsán Trump májusban azt írta: „kivezénylik a Nemzeti Gárdát és ha beindul a fosztogatás, beindul a lövöldözés”. (Ez a miami rendőrfőnök hatvanas évekbeli megjegyzésére utalt, amikor a rendőrség fegyverekkel és kutyákkal járőrözött a fekete negyedekben, ahol később zavargások robbantak ki).
A Twitter szerint Trump ezzel „az erőszakot dicsőítette” és megsértette a felhasználói szabályzatot. Ezek után elrejtette a posztot. Helyette megjelent egy üzenet, hogy a tweet „a közérdeklődés miatt hozzáférhető marad”, ha a látogató rákattint egy linkre.
Mivel az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése garantálja a szólásszabadságot, a tweet törlése nyomán azonnal felmerült volna az alkotmánysértés vádja. Viszont közben egyre nagyobb a nyomás, hogy a platformok töröljék a politikai baloldal szerint sértőnek, uszítónak tartott tartalmat. A Twitter és mások így két tűz között találták magukat.
A jelenleg érvényes „230-as cikkely szabályozás” azzal védi a perektől a posztokat saját hatáskörben moderáló technológiai cégeket, hogy kimondja: „az interaktív számítógépes szolgáltatások szolgáltatói és felhasználói védve vannak, ha jóhiszeműségből korlátozzák a hozzáférést vagy eltávolítják az általuk obszcénnek, erkölcstelennek, túlzón erőszakosnak, zaklatónak vagy más módon kifogásolhatónak tartott tartalmat, még akkor is, ha az alkotmányos védelem alatt áll”.
A republikánusok úgy akarják módosítani a szöveget, hogy
- ne a technológiai cégek „tarthassanak” valamit sértő tartalomnak, hanem a moderálás alapja „objektivitásra és józanságra épülő hitbéli sztenderd” legyen, valamint hogy
- kivegyék szövegből a szabadon értelmezhető „bármely más módon kifogásolható” szövegrészt.
Marsha Blackburn, Tennessee állam-beli republikánus szenátor, a törvényjavaslat egyik társszerzője úgy fogalmazott: „fontos újragondolni, de nem visszavonni” a tartalommoderálás esetén a perektől jogvédelmet biztosító szabályt, mert a technológiai cégek már „kinőttek a csecsemőkorból”. Blackburn és más konzervatívok korábban többször megvádolták a cégeket, hogy a saját politikai értékrendszerüket kifejező, elfogult tartalomszűrő algoritmusokat hoznak létre. A cégek a baloldaltól is kaptak ilyen bírálatokat, amely éppenséggel szélsőjobbos elfogultsággal vádolta meg az algoritmusok szerzőit.
Carl Szabo, a NetChoice nevű technológiai érdekvédelmi csoport alelnöke és főjogásza szerint a módosított törvény épp azoknak a tartalmaknak a törlését akadályozná, amelyeket a Kongresszus aggályosnak tart. Ezek szerinte „azok orosz vagy kínai online kampányok, amelyek megpróbálnak választásokat befolyásolni, valamint a Covid-19-cel kapcsolatos dezinformáció vagy az online zaklatás”.