Svédországot egyszerre hozták fel a koronavírus-járványra adott pozitív és negatív példaként. A kormány tudományos tanácsadói a kétséges hatékonyságú nyájimmunitást megcélozva azt javasolták, hogy akár 50 ember is összegyűlhessen. Nem zárták lakásukba az embereket, az oktatási intézményeknek csak egy részét csukták be, az iskolák és óvodák pedig nyitva maradtak.

Ellentmondásos módon azonban

Svédországban nagyságrendekkel jobban tarolt a betegség,

mint más skandináv államokban és különösen kínos kérdéseket vet fel az idősotthonok magas halálozási statisztikája.

Csak a vállalati világ örülhet

A siralmasnak várt negyedéves adatok helyett a svéd cégek viszont egymásután jelentették, hogy felülteljesítették a várakozásokat – írja a Financial Times. Az Ericsson telekommunikációs cégtől a háztartási gépeket gyártó Electroluxon át a lakat- és zárspecialista Assa Abloyig jóval nagyobb profitot termeltek az időszakban a svéd cégek, mint amire a piaci szereplők számítottak.

Voltak persze olyan vállalatok is, amelyek csak a vártnál kisebb visszaesést produkáltak. Az összkép azonban mindenképpen meglepően jó volt.

„Soha nem gondoltam, hogy a várthoz képest ilyen magas arányban jelentsenek jobb adatokat a cégek. Szinte az összes”

– mondta Esbjörn Lundevall, a SEB bank vezető értékpapír-stratégia elemzője.

Kérdés, hogy mindez valóban a koronavírus-pandémiához való laza svéd hozzáállás eredménye-e. Az 5G-technológiát gyártó Ericssonnak valószínűleg segített az amerikai Trump-kormányzat kampánya a Huawei kínai technológiai cég ellen. A Huawei kiszorítása például a brit piacról – ahol majd az Ericsson és a Nokia kerül pozícióba – azonban már júliusban, a negyedév lezárása után történt.

„A társadalom,

az iskolák nyitva tartása nem azt jelenti, hogy bennünket nem ütött meg a pandémia.

De nem lettünk hirtelen az otthonainkba zárva és ez bizonyosan segített a cégeknek”

– mondta Alrik Danielson, az SKF csapágygyártó vezérigazgatója az FT-nek.

A vállalat végig nyitva tartotta irodáit és közölte a dolgozókkal: be kell járni, hacsak nem betegek. A cégnek így sikerült elkerülnie a nagyobb megrázkódtatást. Bár az év elejéhez képest jobbára stagnál részvényei árfolyama, ebben benne van az is, hogy sikerült behozni a márciusi zuhanást, amikor a papírok feleannyit értek, mint most.

Kevesebb mentőhitel és cégcsőd

Közben az egyik legnagyobb pénzintézet, a Swebank 6 milliárd koronás negyedéves adózás előtti profitja 40 százalékkal magasabb, mint amire az elemzők számítottak. Jens Henriksson vezérigazgató nem akarja elkiabálni, hogy mindez a svéd koronavírus-kezelési módszernek köszönhető, de azt mondta: jeleket lát arra, hogy erősödik az ország gazdasága.

A válság elején kölcsönökért folyamodó cégek megkezdték azok visszafizetését,

és általában, kevesebb hitelt vettek fel, mint ami várható volt.

Emellett kevés volt a céges csőd és erős maradt az ingatlanpiac. Az egyértelmű nyertesek a belföldi piacra fókuszáló cégek voltak, de a svéd exportvállalatok is kisebb veszteségeket könyveltek el, mint várható volt.

Közgazdászok szerint a svéd GDP az idén 5 százalékkal esik majd – annyival, mint a sokkal kevesebb halálesetet elkönyvelő Norvégiáé és Dániáé. Az esés ugyanakkor sokkal kisebb, mint az olasz, a brit vagy a francia adat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!