eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória
Andrej Babis cseh miniszterelnök érkezik az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára 2019. július 2-án. A csúcstalálkozó résztvevői folytatják az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről szóló egyeztetést.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A cseh kormányfő nem kér a brüsszeli diktátumokból

Csehország semmilyen brüsszeli támogatást nem fog visszafizetni az uniós kasszába - jelentette ki Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal összefüggésben, hogy lapértesülés szerint az Európai Bizottság könyvvizsgálói jelentése megállapította, Prágának több százmillió koronát vissza kell utalnia a Babis politikai és gazdasági tevékenysége közti összeférhetetlenség miatt.

A Gólyafészek néven elhíresült ügy több mint egy éve okoz fejtörést Andrej Babiš cseh miniszterelnöknek. A rendőrség azzal gyanúsítja őt, hogy kormányfőként befolyásolta az uniós támogatások szétosztását olyan módon, hogy saját cégei, az Agrofert holding alá tartozó vállalatok jelentős támogatást kaptak. Az Európai Bizottság már júniusban azt mondta, amennyiben bebizonyosodnának a könyvvizsgálói jelentésben foglaltak, Csehországnak több száz millió koronát kellene visszafizetnie az Európai Uniónak. Azt a pénzt, amelyet korábban a kormányfő tulajdonában lévő vállalatok kaptak. Az uniós ellenőrök mintegy 250 oldalas jelentése szerint ez az összeg eléri a 451 millió koronát (5,9 milliárd forint).

Az uniós könyvvizsgálói jelentés végső változatát pénteken küldték el Csehországnak, ezt prágai kormányzati körök is megerősítették, de

a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra,

és hivatalosan sem a tartalma, sem a vizsgálat eredménye nem ismeretes. Hogy a számadatok mégis napvilágot láttak, az a Deník N jobboldali cseh hírportálnak köszönhető.

Babiš szerdán, a jövő évi költségvetési vita megkezdése előtt, a képviselőházban elmondta, semmit nem fizet be a brüsszeli kasszába, mert nincs erre oka. „Abszurdnak tartom, ahogy az európai könyvvizsgálók értelmezik a cseh jogrendszert, és

kioktatnak minket

arról, hogyan értelmezzük azt” – hangoztatta a cseh miniszterelnök. Ismét leszögezte, hogy ő a törvény szerint járt el, amikor 2017 februárjában, a cseh összeférhetetlenségi törvény módosítása után speciális vagyonkezelő alapokba helyezte az Agrofert holdinghoz tartozó, több tízmilliárd koronás cégeit.

Andrej Babiš szerint a könnyvizsgálói jelentés végleges ugyan, de számára nem tűnik véglegesnek a döntés, mert csupán arra szólítja fel Csehországot, nyilatkozzon arról, hogy elfogadja-e a benne foglaltakat. A cseh miniszterelnök a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel. Babiš úgy véli, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből. A brüsszeli vizsgálódásokat Csehország elleni politikai támadásnak tartja. Többször is úgy nyilatkozott, hogy a kormány megbuktatása megbénítaná Csehországot, amely soha nem volt olyan jó állapotban, mint most.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×