Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Andrej Babis cseh miniszterelnök lemondását követelik a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil társulás prágai nagygyűlésén 2019. november 16-án. A megmozduláson legalább 200 ezren vettek részt. Mikulás Minár, a szervezet elnöke közölte, hogy január 7-én újabb tiltakozási hullámot indítanak el, amennyiben Babis az év végéig nem tesz eleget követelésüknek.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Nagy tömeg tüntetett a cseh kormányfő ellen

Andrej Babis cseh miniszterelnök lemondását követelte szombaton Prágában a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil társulás szervezte nagygyűlés legalább 200 ezer résztvevője.

A tüntetés szervezői szerint Andrej Babis politikai szerepvállalása összeférhetetlen vállalkozói tevékenységével, ezért

vagy meg kellene válnia vagyonától, vagy távoznia kellene a kormány éléről.

Mikulás Minár, a Millió pillanat a demokráciáért társulás elnöke közölte: ha Babis az év végéig nem tesz eleget a követeléseknek, akkor január 7-én újabb tiltakozási hullámot indítanak el.

Andrej Babis távozása érdekében a civil társulás aláírásgyűjtést is indított, s a cél legalább egymillió támogató megszerzése. A társulás korábbi, hasonló célú petíciója alá azonban a tervezett egymillió aláírást mindeddig nem sikerült összegyűjteni.

A kormányfő az Agrofert Holding tulajdonosaként Csehország második leggazdagabb embere. Az ellenzék, a civil szféra és a sajtó egy része azzal gyanúsítja, hogy visszaél politikai tisztségével és pozícióját személyes vagyonának gyarapodására használja. Bírálják azt is, hogy Babis a rendszerváltás előtt tagja volt a kommunista pártnak, és állítólag együttműködött az állambiztonsági szolgálattal.

Babis a vádakat elutasítja, és ismételten azt állítja: nem áll fenn összeférhetetlenség, mert cégeit, az Agrofert Holdingot 2017 februárjában a hatályos törvény értelmében már vagyonkezelő alapokba helyezte.

A szervezők mintegy 300 ezerre, a rendőrség pedig 200 ezerre becsülte a Letná téri tüntetés résztvevőinek számát.

Az 1989-es rendszerváltás óta ez volt az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás Csehországban.

"Harminc éve szabadságban és demokráciában élünk, az embereknek joguk van a véleménynyilvánításhoz, ezt senki sem tiltja nekik" - mondta Babis még a tüntetés előtt újságíróknak. Leszögezte: Csehországban szabad választásokat tartanak, s a kormány a választási eredmények alapján jön létre. Bírálóinak azt javasolta, méressék meg magukat a következő szabad választásokon.

Benjamin Roll, a Millió pillanat a demokráciáért alelnöke kijelentette: tiltakozásuk nem a választási eredmények, hanem azon politikusok ellen irányul, akik visszaélnek a választásokon megszerzett hatalmukkal.

A cseh közszolgálati televízió által egyenes adásban közvetített tüntetésen elhangzott további követelés az volt, hogy távozzon tisztségéből Marie Benesová igazságügyi miniszter. Benesovát azzal gyanúsítják, hogy szükség esetén kész lenne leállítani a Babis ellen folyó eljárásokat. A harmadik követelés, hogy erősítsék meg a bíróságok, az ügyészség és a közmédia függetlenségét. A tüntetésen elfogadott nyilatkozat ugyanakkor felszólította az ellenzéki jobboldali pártokat, hogy a demokrácia védelme érdekében fogjanak össze és legyenek aktívabbak.

A Letná téri tüntetésen és a közszolgálati hírtelevízióban elhangzott beszédekben többször is elhangzott: nem szabad megengedni, hogy náluk is a magyarországihoz vagy a lengyelországihoz hasonló helyzet alakuljon ki. A prágai megmozdulás résztvevői szerint a kormányzat mindkét országban megsérti a demokrácia szabályait.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×