eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Egymásnak esnek migránsügyben az európai ellenérdekeltek

Ismét csatatérré alakulhat az Európai Unió belügyminisztereinek hétfőn kezdődő brüsszeli ülése, melyen minden bizonnyal újra asztalra kerülnek a migrációs kérdések. Németország a bevándorlók újraelosztási rendszere mellett érvel, cseh szomszédaik ugyanakkor hallani sem akarnak a kvóták felújításának ötletéről.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök a Právo című cseh napilapnak azt nyilatkozta, hogy a migránskérdésben Prága nem hajlandó a meghátrálásra, ő maga pedig nem fog újra vitába szállni a migrációról megfogalmazott kérdésekben.

„Ezt a vitát 2018-ban határozottan elutasítottuk, és

semmiféle engedményeket nem teszünk. Vége.

Az illegális migráció teljes mértékben elfogadhatatlan, hasonlóan a kvóták felújításának és a migránsok újraelosztásának ötletéhez“ – jelentette ki Babiš.

A cseh kormányfő szerint Európának végre meg kellene egyeznie Törökországgal a migránsok feltartóztatásáról szóló szerződés meghosszabbításáról, és meg kellene vizsgálni azt, hogy Görögországnak miért nem elegendőek azok az eurómilliárdok, amelyeket az Európai Uniótól kap a migránsok megállítására. Babiš kifogásolta, hogy a migrációval kapcsolatos támogatások problémáját általában a Közel-Keletre szűkítik le. Megjegyezte: Csehország például évek óta komoly, több millió eurós anyagi segítséget nyújt a háborús konfliktus sújtotta Ukrajnának.

A menedékkérők újraelosztását Horst Seehofer német belügyminiszter vetette fel

az uniós partnereinek a közelmúltban küldött nem hivatalos levelében. Németország szerint a jelenlegi menekültügyi rendszer nem működik, és alapvetően meg kell reformálni. Az Európai Unió menekültügyi ügynökségének pedig ebben kulcsszerepet kell játszania.

Ján Hamáček cseh belügyminiszter Seehofer levelére úgy reagált, elfogadhatatlan egy újabb vitasorozat elindítása a kvótákról. A cseh belügyi tárca vezetője a múlt héten egy rádióinterjúban elárulta, hogy a német kollégája által leírtakban nincs nyíltan szó a kvótákról, de jelezve van ez a rendszer.

„Pozíciónkat természetesen egyeztetni fogjuk legalábbis a visegrádi négyek keretében, de másokkal is, akik osztják nézeteinket” – fogalmazott Hamáček a cseh rádiónak, amely Európa politikai aknamezejének tartja a menekültkvóták újjáélesztésének tervét.

A prágai álláspont szerint a migrációt rendszerszintűen kell kezelni és nem a csempészbandák támogatásával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×