eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Temelin, 2011. április 6.A Temelini Atomerőmű központi épülete és rajta a létesítmény neve látható cseh nyelven Dél-Csehországban. (MTI/EPA/Filip Singer) *** Local Caption *** 00000490025090  EPA/CZE / HO  EDITORIAL USE ONLY *** Local Caption *** 00000490025090
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Csehország is rákapcsol az atomenergiában

Új blokkal fog bővülni a csehországi Dukovanyban található atomerőmű – döntött a cseh kormány. A bővítés a tervek szerint 2029-ben kezdődik, és hét éven át tart majd. Andrej Babiš kormányfő a kabinet atomenergia bizottságának ülése után elmondta, az ország nem lehet meg atomenergia nélkül. A környezetvédő mozgalmak ugyanakkor ellenzik az új atomblokk építését.

Csehországban két atomerőmű üzemel: az egyik Temelínben, a másik a dél-morvaországi Dukovanyban. Az utóbbi, a paksi atomerőmű rokonának is nevezhető erőmű az öregebb, 32 évvel ezelőtt, 1987-ben helyezték üzembe. Négy szovjet gyártmányú reaktor termeli benne az áramot, melyek összteljesítménye 2040 megawatt. A két atomerőmű a cseh áramtermelés több mint egyharmadát adja.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök szerint az új blokk építőjét három éven belül kiválasztják.

Az atomerőműveket üzemeltető ČEZ villamosművek 2020 második felében fogja kiírni a versenypályázatot. Daniel Beneš, a ČEZ vezérigazgatója 140-160 milliárd koronára, vagyis mintegy 1800-2000 milliárd forintra becsüli az új energiablokk építési költségeit. Hozzátette, hogy pontos számadatokat csak az iparági szereplők versenyeztetését követően tud mondani. Korábbi értesülések szerint a blokk megépítése iránt hat társaság érdeklődik:

  • az orosz Roszatom,
  • a francia EDF,
  • a dél-koreai KHNP,
  • a kínai China General Nuclear Power,
  • az amerikai Westinghouse és
  • a francia-japán Areva-Mitsubishi Atmea.

A cseh kormány júliusban döntött az új energiablokkok építéséről, meggyőződésük szerint az ország gazdasága nem lehet meg atomenergia nélkül. A környezetvédelmi mozgalmak viszont ellenzik az új atomblokkok építését. A szomszédos Ausztria kormánya is az ellenzők közé tartozik. Bécs – ahogyan azt Paks II. esetében is jelezte – fel fog lépni az atomerőmű-építés ellen, amely az osztrák határtól alig 50 kilométerre történne.

A temelíni atomerőműhöz kapcsolódó hír, hogy hétfőn lekapcsolták az erőmű egyes blokkját, mert valószínűleg a külső hőmérséklet kilengései miatt rezegni kezdett a turbina. A reaktor összteljesítményét 30 százalékra csökkentették. Az üzemzavar állítólag nem befolyásolja a nukleáris biztonságot.

Štěpán Chalupa, a Megújuló Energiaforrások Kamarájának elnöke szerint a cseh kormány terve túl optimista a Dukovanyban tervezett bővítést illetően.

„Finnországban már tíz, Franciaországban nyolc évet késnek a reaktorépítéssel. Nem tudom, mi alapján gondolja a kormány, hogy Csehország, amely egyebek mellett eddig képtelen volt autópálya-hálózatának kiépítésére is, hét éven belül be tud fejezni egy ilyen bonyolult építkezést” – reagált Chalupa a kormányfő bejelentésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×