eur:
409.29
usd:
375.59
bux:
74383.46
2024. november 5. kedd Imre
Kormányellenes tüntetők felgyújtanak egy barikádot Hongkongban 2019. október 1-jén. Kínában ezen a napon ünneplik a Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulóját. A Kína különleges közigazgatási övezeteként működő városban negyedik hónapja tartanak a tiltakozó megmozdulások, amelyek eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen irányultak, annak visszavonása óta pedig a tüntetők szélesebb körű demokráciát és a Kínától való függetlenedést követelik.
Nyitókép: MTI/AP/Vincent Yu

Hongkongnak szinte vége van

A rendőrség szerint az összeomlás szélére sodorták a részleges autonómiát élvező kínai területet a kormányellenes tüntetők. A tiltakozások a héten szintet léptek, amikor egy rendőr meglőtt egy tüntetőt, egy Peking-párti lakost pedig benzinnel öntöttek le és felgyújtottak.

A hongkongi rendőröknek láthatóan egyre kevesebb türelmük van a tüntetőkkel szemben – akik között megtalálhatók a Peking-ellenes demokráciapárti aktivisták és az egyszerű rendbontók is. A hatóság azzal vádolta meg a lázongókat, hogy a „totális összeomlás szélére” sodorták a várost. Arra sürgették a lakosokat, hogy ne támogassák a Hongkongot két napra megbénító tiltakozókat.

A tüntetők barikádokat emeltek, tüzeket gyújtottak és Molotov-koktélokat dobáltak, de jelentések szerint székeket és más tárgyakat is a rendőrökhöz vágtak. Az egyik rendőr hétfőn meglőtt

egy feléje rohanó maszkos tüntetőt, aki ki akarta csavarni a fegyvert a kezéből.

Máshol egy rendőr motorral hajtott a tiltakozók közé. Egy szintén súlyos incidensben pedig egy a tüntetőkkel vitatkozó, Peking-párti lakost öntöttek le gyúlékony anyaggal és gyújtottak fel. Az ő állapota továbbra is súlyos, a meglőtt 21 éves diák javulófélben van.

Múlt pénteken egy tüntető leesett egy parkolóház felső szintjéről, halálát a rendőri fellépéshez kapcsolják.

Az erőszakos összecsapások egyébként már az egyetemi campusokra helyeződtek át. Az egyik helyen órákon át csatáztak a tüntetők és a rendőrök, utóbbiak gumilövedékeket, könnygázt és vízágyúkat is bevetettek.

Kedd délután Hongkong üzleti negyedében

megjelentek a feketébe öltözött tiltakozók és irodai alkalmazottak, akik kezükben esernyőkkel haladtak a rendőrök felé és azt kiabálták: gyilkosok!

A helyi tömegközlekedési vállalat szerint a tüntetők Molotov-koktélokat, bicikliket és más tárgyakat dobáltak több állomáson a sínekre. Megrongáltak helyi buszokat is és például azzal bénították a tömegközlekedést, hogy kiszúrták a buszok gumiját, szélvédőiket pedig festékkel kenték össze.

Közben több iskolában szünetelt a tanítás.

Carrie Lam, Hongkong kormányzója „mélységesen önzőnek”, sőt „népellenségeknek” nevezte a várost megbénító csoportokat.

„Ne hitegessék magukat, hogy engedünk nekik”

– mondta még. Lam már régen eljátszotta a hitelét a magukat demokráciapártinak nevező tiltakozók előtt.

Közben Peking, amely „az egy ország, két rendszer” elv alapján kormányozza a britektől visszavett volt gyarmatot, nem hajlandó engedni a tüntetők nagyobb önállóságot és választójogot követelő hangjának. A kormányzó kommunista párt angol nyelvű szócsövének tartott Global Times című lap azt írta, hogy a tiltakozók „nem különbek a terroristáknál” és jelezte: a Kínai Néphadsereg és kínai rendőrség is kész megerősíteni a hongkongi biztonsági erőket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: javában zajlik Trump és Harris küzdelme, ez lehet minden idők egyik legszorosabb választása

Amerikai elnökválasztás 2024: javában zajlik Trump és Harris küzdelme, ez lehet minden idők egyik legszorosabb választása

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×