Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Hszinhua kínai állami hírügynökség hongkongi irodájának megrongált épülete, miután tüntetők egy csoportja betörte az iroda üvegajtaját és ablakait, graffitivel fújta le, vörös festékkel öntötte le az épületet, és tüzet gyújtott az előcsarnokban 2019. november 2-án. A Kína különleges közigazgatási övezeteként működő városban ötödik hónapja tartanak a tiltakozó megmozdulások, amelyek eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen irányultak, annak visszavonása óta pedig a tüntetők szélesebb körű demokráciát, a Kínától való függetlenedést, valamint Carrie Lam kormányzó lemondását követelik.
Nyitókép: Jerome Favre

Megtámadták a kínai hírügynökség irodáját Hongkongban

Kormányellenes tüntetők megtámadták a Hszinhua kínai állami hírügynökség hongkongi irodáját szombaton; a rendőrség könnygázt vetett be a randalírozó tiltakozókkal szemben.

Tüntetők egy csoportja betörte az iroda üvegajtaját és ablakait, graffitivel fújta le, vörös festékkel öntötte le az épületet, és tüzet gyújtott az előcsarnokban.

A kínai érdekeltségek a hongkongi tiltakozók elsődleges célpontjai. A tüntetők Hongkong jogainak megnyirbálásával vádolják a pekingi kormányt.

A metropolisz 1997-ben került vissza Nagy-Britanniától Kínához, és az egy ország, két rendszer elve alapján széles körű jogokat élvez. Azonban az elégedetlenkedők szerint Peking az elmúlt időszakban egyre szorosabbra fogta a pórázt Hongkong körül.

A rendőrség közleményében arról számolt be, hogy a tüntetők boltokat rongáltak meg, gyújtogattak, és szögekkel szórták fel az utakat, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát. Többeket előállítottak.

A szombati tiltakozás kiindulópontja a Viktória park volt, ahol ezrek gyűltek össze. A rendőrség könnygázzal oszlatta fel az engedéllyel nem rendelkező tüntetést, mire a demonstrálók a környékbeli bevásárlóutcák felé vették az irányt. A tüntetők - esetenként focikapukból, telefonfülkékből emelt - égő barikádokkal igyekeztek akadályozni a rohamrendőrség előrenyomulását. A megmozdulás résztvevői közül sokan maszkot viseltek, annak ellenére, hogy a kormány betiltotta azt.

Hongkongban már öt hónapja tart az a tüntetéshullám, melyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be.

Az erőszakossá váló tüntetések sokat ártottak a világ egyik pénzügyi központjának tartott városnak. Hongkong gazdasága recesszióba süllyedt a harmadik negyedévben, amire már egy évtizede nem volt példa.

A megmozdulásokban eddig több mint háromezer embert vettek őrizetbe. A polgári engedetlenség kezelése nagy kihívást jelent Pekingnek, amely pénteken leszögezte: nem engedi, hogy más hatalmak szakadár, felforgató eszmékkel bujtsák fel Hongkong lakosságát.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×