Azt követően, hogy a brit parlament, szombati rendkívüli ülésén a célegyenesben, egy ügyrendi módosítással ismét megakasztotta az Unióból történő brit kilépés folyamatát, Johnson brit miniszterelnök újabb kísérletet tesz, hogy már hétfőn kikényszerítse a brexit-alku jóváhagyását.

Johnson a hétvégén – a törvénynek megfelelően – kénytelen volt a brit kilépési határidő meghosszabbítását kérni Brüsszeltől, bár ezt úgy tette, hogy az erről szóló levelet „a parlament leveleként” tüntette fel és nem írta alá. Egy másik, „saját” levélben viszont a hosszabbítás ellen érvelt. A skót legfelsőbb bíróság most megvizsgálja, hogy a kormányfő megsértette-e a vonatkozó törvényt a kérvényezés módjával.

Miközben az EU-ban vita indult arról, hogy három hónapos vagy rugalmas hosszabbítást adjanak-e a briteknek, Johnson világos elvi „igen vagy nem” szavazást akar a részletes parlamenti vita előtt, de azt, hogy ez meglesz-e a parlamenti elnök döntheti el. Ő ezt azzal utasíthatja el, hogy a parlament nem vitázhat kétszer ugyanarról a kérdésről.

Brit kormányilletékesek azt hangsúlyozták vasárnap, hogy még mindig megvan a parlamenti támogatás ahhoz, hogy átmenjen a megállapodás és az ország október végéig távozni tudjon az Unióból. Szombaton azonban a konzervatív kormányt eddig támogató északír protestánsok Johnson alkuja ellen szavaztak, az ellenzéki Munkáspárt soraiban pedig nem akadt elég lázadó, aki a kormány javára billentette volna a mérleg nyelvét.

Maga a Munkáspárt most érdekes módon akarja elkaszálni a Johnson-alkut: Sir Keith Starmer az árnyékkormány brexit-ügyi minisztere elmondta, akkor támogatják Johnson és az EU megállapodását, ha egy módosítással törvénybe foglalják, hogy népszavazással kell szentesíteni azt.

Különben pedig további módosító indítványokat nyújtanak be az alkuhoz, ha újra vitára bocsájtják azt, például, hogy fennmaradjon az egész szigetország és az EU vámuniója, a közös piachoz való igazodást és hogy ne legyen „no-deal brexit kiskapu”, azaz, ha a kilépés utáni átmeneti időszak végén nem sikerül kereskedelmi egyezményt kötni az EU-val, akkor ne valósulhasson meg automatikusan a kemény brexit.

A Munkáspárt riposztjának része, hogy lázadó konzervatív párti és északír protestáns képviselőkkel szövetkezve érné el a brexitalku elvetését vagy azt, hogy úgy felvizezzék, hogy sokkal szorosabb viszonyban maradjon London az EU-val, mint Johnson és követői szeretnék.

A brexitügyi árnyékminiszter nyíltan megerősítette, hogy tárgyalnának a konzervatívok volt szövetségeseivel, a DUP északír protestáns párttal „egy jobb alkuról”. A DUP-t felidegesítette, hogy Johnson olyan alkut kötött Brüsszellel, amelynek nyomán lényegében az EU-s vámszabályozás is érvényben maradna a brit fennhatóság alatt lévő Észak-Írországban.

A várt és „pusztítónak” nevezett parlamenti módosító indítványokra a Johnson kabinet válasza az, hogy az egyetlen opció az EU-val kidolgozott, jelenlegi alku. Ezért Johnson a héten megpróbálja elfogadtatni a parlamenttel a brexit összes törvényi feltételét, így azt a jogszabályt is, ami magának az alkunak a végrehajtásáról szól.