Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.33
bux:
132705.84
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A brit EU-tagság megszűnését (Brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat leállítását követelve a londoni parlament épületénél 2019. október 17-én. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő ezen a napon bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Brexit: a megállapodás még nem jelenti a történet végét

A Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója szerint az európai uniós csúcstalálkozó első napján a rendezett brit kiválásról elfogadott új megállapodás nem feltétlenül jelenti a brexit-folyamat végét.

Fóris György emlékeztetett, szinte napra pontosan – egy hónap különbséggel – a mostanihoz hasonló egyetértés és megállapodás már született egy évvel ezelőtt, amikor még Theresa May volt a brit miniszterelnök. Akkor is tartottak egy európai uniós csúcsot, ahol Nagy-Britannia és a huszonhetek véglegesítettek egy szöveget és nagy örömmel konstatálták, hogy megvan a megállapodás, majd néhány hónapon belül, a különféle apróbb módosítások révén a brit parlament háromszor is elutasította – első alkalommal több mint 200 fős többséggel – a megünnepelt egyezményt. Így, mint fogalmazott, nem feltétlenül lehet lezártnak tekintetni a "történetet".

Jóllehet, a politikai körülmények ma rendkívül különböznek az egy évvel ezelőttitől, hiszen ma az a politikus a miniszterelnök, akinek a hátországa annak idején a Theresa May-féle megállapodást a leghangosabban ellenezte. Ami nem jelenti azt, hogy meglesz a többség – szögezte le Fóris György, hiszen

nagyon széttöredezett a politikai összetétel a brit parlamentben:

a Munkáspárt már jelezte, hogy maguk részéről rosszabb megállapodásnak tartják, mint a Theresa Mayét, a Skót Nemzeti Párt bejelentette, hogy egy ilyen egyezményt sosem fognak támogatni, ahogyan az északír unionisták is közölték, hogy ellene fognak szavazni. Ennek okán folyik a számlálgatás, hogy a meglehetősen nagy, több mint 600 fős parlamentben összejön-e a szükséges 371 fős abszolút többség.

Mint ismert, Boris Johnson a csütörtöki napon abbéli reményének adott hangot, hogy a brit parlament alsóháza támogatni fogja a kilépésről létrejött új megállapodást, amelyet a csütörtökön kezdődött brüsszeli EU-csúcstalálkozón írtak alá. A brit parlament alsóháza szombaton szavaz az egyezségről.

Mindennek a kulcsa

Maga a megállapodás nagy vonalakban követi a tavalyiakban foglaltakat, az egy, legneuralgikusabb pontot, az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határvonal kérdését próbálta más megközelítésből kezelni, mint annak idején Theresa May-féle megállapodás. Ez az egyetlen szárazföldi terület, ahol majd az EU-ból kilépő Nagy-Britannia közvetlenül érintkezni fog egy európai uniós országgal.

Mint emlékezetes, azt a több évtizedes, már-már polgárháborús helyzetet, amely elsősorban a protestáns és katolikus közösség között zajlott Észak-Írországban, ugyanakkor messze kiható következményei és hatásai voltak, és

rendkívül bonyolult, véres időszakot jelentett,

azt 1997-ben, az úgynevezett nagypénteki egyezmény keretében úgy zártak le, hogy abban egyértelművé tették – sok minden más mellett –, hogy megszüntetnek minden fizikai határt, határellenőrzést az említett két terület között. Az Ír-sziget ilyen szempontból egységes már több mint 20 éve.

Most azonban sokan attól tartanak, hogy miután Nagy-Britannia, tehát Észak-Írország, mint brit tartomány is kiválik az EU-ból, és különböző szabályozási és igazgatási hatáskör alá fog esni az Ír-sziget két oldala, amely egy bizonyos fokú ellenőrzést, határt kíván meg, és ez okozza a nagy problémát, magyarázta a szakértő, aki szerint

a brit álláspont eleve egy hármas ellentmondásban szenvedett,

miszerint: a határt nyitva kell hagyni, Észak-Írország nem vallhat le, viszont minden áron ki kell lépni az unióból. Ezt a hármast nem tudta Theresa May feloldani, ezért nem lett végül sohasem mindenki számára elfogadható a korábbi megállapodás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ebből az irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×