Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Boris Johnson brit miniszterelnök tiszteleg Emmanuel Macron francia elnöknek (j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. október 17-én. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/AP pool/Olivier Matthys

Három napja lehet hátra Boris Johnsonnak

Ennyit adott magának és a brit parlamentnek Boris Johnson kormányfő, hogy törvényként fogadják el a brexitalkut. „A közvélemény nem akar további késlekedést” – érvelt Johnson a várhatóan maratoni parlamenti ülésszakok előtt.

A brit kormány ma terjeszti a képviselők elé a 110 oldalas Kilépési Egyezmény Törvényjavaslatot. Ez valójában Boris Johnson miniszerelnök és Brüsszel brexit paktuma, amelyet Johnson most törvényerőre akar emelni, hogy még a hónap vége előtt ki tudja léptetni az országot az Európai Unióból.

A kormányfő immár nemcsak elvi véleményt kér a képviselőktől az alkuról – mivel ezt már kétszer is elutasították, ügyrendi fogásokkal – a mostani javaslat magában foglalja az összes olyan jogszabályt, amelyek megteremtik a brexit törvényes feltételeit.

Hétfőn a brexitpártiak által démonizált és „rendet, rendet” kiáltásairól ismert parlamenti elnök visszadobta Johnson kérvényét, hogy tartsanak újabb, véleményértékű szavazást az egyezmény támogatásáról. John Bercow érvelése az volt, hogy

„ismétlődő és kaotikus lenne” újra vitázni ugyanarról, amiről szombaton már szó volt.

Johnson azzal sürgette a képviselőket, hogy „sem a közvélemény, sem az európai vezetők, sem én nem akarok további késlekedést”. Ellenzéki képviselők azonban máris jelezték: nem lesz elég idejük tanulmányozni a szöveget.

A miniszterelnök viszont eltökélte, hogy a jelenleg érvényben lévő, hóvégi kilépési határidőig levezényli a brexitet. Habár egy brit törvény kötelezte, hogy kérjen hosszabbítást az EU-tól (amely vonakodva, de eleget tehet neki), a kormányfő makacsul kitart amellett, hogy október 31-éig minden elintézhető és a szigetország végleg búcsút mondhat az EU-nak.

Néhány képviselő meg is jegyezte: nem lesz elég idő a a brit kilépésről szóló törvényjavaslat alapos ellenőrzésére és mélyreható vitára. Ezért Johnson olyan iramot diktál, hogy felmerült,

éjszaka is ülésezni fog a brit parlament a következő napokban.

A keddi napon nemcsak a brexittörvényről szavaztatja meg a képviselőket, hanem arról a menetrendről is, melynek alapján csütörtökig befejeződhet a brexit törvényi feltételeinek szentesítése.

Kommentátorok szerint Johnson néhány lázadó munkáspárti képviselő és mérsékeltebb toryk segítségével megnyerheti a brexit-tövényről szóló szavazást, viszont elveszítheti az úgynevezett „programról” szóló voksolást. Ha ez tényleg elbukik, akkor nem sok esély marad arra, hogy október 31-ig „megvalósítsa a brexitet”.

Ha mégsem szavazzák le, akkor a képviselők módosító indítványokkal próbálják majd átformálni a brexit-törvényjavaslatot. A Munkáspárt például vámúniót akar az EU-val és egy második népszavazást a brexitalkuról. Ezt azonban Johnson már többször elvetette. Ha mégis átmennek a módosító javaslatok, akkor Johnson úgy dönthet, hogy előre hozott parlamenti választásokat ír ki, amelyeket még az év vége előtt megtarthatnak a szigetországban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja. De miért sivatagosodik el ennyire az ország középső és keleti része?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×