Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Brit és európai uniós zászlók a brit parlamentnél Londonban 2019. október 19-én. Az alsóház rendkívüli ülésén 322-306 arányban elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása a megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatásáig.
Nyitókép: Kirsty Wigglesworth

Brexit: a parlament úgy döntött, hogy egyelőre nem dönt

Megszavazta a Letwin-indítványt a brit parlament. Boris Johnsonnak most halasztást kellene kérnie, de ő közölte, nem fog. Közben Londonban százezrek tüntetnek azért, hogy bocsássák népszavazásra a kérdést.

Az alsóház döntése értelmében a Brüsszellel kialkudott megállapodásról csak azután szavaz a parlament, ha a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe iktatta.

Ez gyakorlatilag megfordítja az ügymenetet, vagyis előre veszik a ratifikációt, és utána döntenek a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

A halasztást jelentő indítványt az észak-ír Demokrata Unionista Párt támogatásával fogadta el az alsóház, 322 szavazattal 306 ellenében. A konzervatív kormányt kívülről támogató párt elégedetlen a kormány által kialkudott új megállapodással.

Ez egyben azt is jelenti elvben, hogy a miniszterelnöknek újabb haladékot kellene kérnie a brit kilépésre, mert a folyamatot október 31-éig nem tudják lezárni.

Ugyanakkor a szavazás után Boris Johnson közölte: nem kér halasztást, és az Egyesült Királyság október 31-én kilép az Európai Unióból. Hozzátette: a jövő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodás jogi szövegét vitára és szavazásra.

Brüsszel várja a tájékoztatást

Az Európai Bizottság szóvivője a Twitteren reagált a londoni döntésre. Az írta: a brit kormánytól várnak tájékoztatást arról, mi lesz a következő lépés.

Milliósra becsült tüntetés

A People's Vote (népszavazás) kezdeményezés hívására eközben százezrek tüntetnek London utcáin azért, hogy tartsanak újabb referendumot a kérdésben.

A szervezők szerint a résztvevők száma elérheti az egymilliót is.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×