eur:
411.21
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Zuzana Caputová szlovák elnök a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a bizottság brüsszeli székházában folytatott megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Sportszerű javaslattal élt nagy ellenfelével kapcsolatban a szlovák államfő

„Vannak különbségek a V4-államok között” – jelezte hétfőn Zuzana Čaputová szlovák államfő az Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott varsói sajtótájékoztatóján. A jelenleg folyó EU-s tisztújítás után szerinte újból az energiaügyi biztosi posztot kellene betöltenie a köztársasági elnöki székért vívott harcban ellene indult Maroš Šefčovičnak.

Zuzana Čaputová lengyelországi látogatásával zárta le a visegrádi országokban tett, beiktatása utáni körútját, s Andrzej Dudával egyetértettek abban, hogy a visegrádi csoport fontos regionális szereplő a közös érdekérvényesítés szempontjából. A szlovák államfő hangsúlyozta: hogy a régió hangja erősebb, mint egyetlen ország hangja.

„Ugyanakkor meg kell állapítanom, és a beszélgetés során ezt mindketten beláttuk, hogy vannak közöttünk különbségek” – fűzte hozzá Čaputová.

Az államfő utalt rá, hogy

a visegrádi partnerek nem úgy állnak hozzá a problémák megoldásához, ahogy ő vagy a Szlovák Köztársaság egésze. Fontosnak tartja viszont, hogy nyíltan tudjanak beszélni a különbségekről.

Megjegyezte: minden egyes visegrádi államfővel nyílt és korrekt párbeszédet folytatott.

Mind a szlovák, mind a lengyel államfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a visegrádi négyek nem fogják képviseltetni magukat a legmagasabb uniós posztok szintjén. A szlovák elnök asszony ugyanakkor hozzátette: úgy tudja, Maroš Šefčovič továbbra is az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke marad. Šefčovičot – aki Čaputovával szemben tavasszal alulmaradt a szlovák köztársasági elnöki posztért vívott csatában – az Európai Bizottság elnökjelöltjeként is emlegették a visegrádi csoport részéről.

A lengyel álláspont szerint a tisztújításnak tükröznie kell a májusi európai parlamenti választás eredményét. Andrzej Duda kiemelte: a tisztújításról jelenleg politikai egyeztetések zajlanak, Varsó pedig olyan biztosi posztra fog pályázni, amely a lengyel érdekek minél jobb képviseletét teszi lehetővé.

A lengyel elnök természetesnek mondta, hogy az Európai Bizottság elnökjelöltje az európai parlamenti választáson diadalmaskodó Európai Néppártból kerüljön ki,

és ebben az összefüggésben támogatóan nyilatkozott a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen jelöltségéről.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×