Infostart.hu
eur:
380.75
usd:
320.99
bux:
128037.16
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Zuzana Caputová szlovák elnök a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a bizottság brüsszeli székházában folytatott megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Nagy ígéretet tett Brüsszelben az új szlovák államfő

„Szlovákia védelmi kiadásai már két évvel a korábban vállalt határidő előtt, 2022-re elérik a GDP 2 százalékát” – közölte Zuzana Čaputová új szlovák elnök Brüsszelben. Az államfő megerősítette a NATO és a biztonság megteremtése iránti egyértelmű elkötelezettségét.

Az első hivatalos brüsszeli látogatásán járó új szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová megerősítette Pozsony transzatlanti elkötelezettségét. Az államfő találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki nagyra értékelte, hogy Čaputová tíz nappal a beiktatása után hivatalos találkozón egyeztetett vele Szlovákia védelmi kérdéseiről. Stoltenberg úgy fogalmazott, örül annak, hogy Čaputová a vele folytatott egyeztetésen kiemelte, úgy tekint a NATO-ra, mint Szlovákia védelmi bástyájára.

„Szlovákia 15 éve tagja a NATO-nak, ez azt jelenti, hogy 15 éve a legjobb biztonsági garanciákat élvezi.

A szervezet védelmet nyújt az értékeinknek. Azoknak az értékeinknek, melyeket magam is kulcsfontosságúnak tartok, mint például a jogállamiság, az emberi szabadságjogok és a demokrácia” – fogalmazott Zuzana Čaputová.

Az elnök asszony megköszönte a szlovák katonák külföldi kiküldetésen való részvételét, ezek közül is kiemelte a lettországi szolgálatot, mellyel a NATO keleti szárnyát erősítik. Megemlítette továbbá a védelmi kiadások fokozatos emelését. Azt mondta, Szlovákia azon szövetségesek közé tartozik, akik a leginkább elkötelezettek a költségvetési kötelezettségvállalások iránt ezen a területen. „Szlovákia tisztában van azzal, hogy mit vállalt önkéntesen” – mondta Čaputová, fontosnak nevezve, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket átlátható módon költsék el. „Az ország védelmi kiadásai már két évvel a korábban vállalt határidő előtt, 2022-re elérik a bruttó hazai termék 2 százalékát” – fejtette ki Čaputová.

Szlovákia 2014-ben nagyjából a GDP-je 1 százalékát fordította védelmi kiadásokra, idén ez már 1,74 százalékra nőtt. Az észak-atlanti szervezet friss adatai szerint a katonai költségvetésnek legnagyobb hányadát Luxemburg után Szlovákia fordítja felszerelésekre és technológiákra a tagállamok közül.

Stoltenberg és Čaputová az európai biztonsági helyzetről is beszélt a találkozó során, a rövid és közepes hatótávolságú rakéták likvidálásáról, továbbá a NATO és Oroszország, valamint Ukrajna kapcsolatáról. Az elnök asszony sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az orosz kapcsolatokat „befagyasztották”, és hozzátette, a nemzetközi jog és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett folytatni kell a párbeszédet.

„Megpróbálom továbbra is támogatni Ukrajnát. Minden országnak joga van szabadon és szuverén módon eldönteni, hová akar tartozni, beleértve az EU-t és a NATO-t is”

– tette hozzá a szlovák államfő Čaputová.

Az elnök azzal búcsúzott Stoltenbergtől, hogy találkoznak a londoni NATO-csúcstalálkozón, ahol a többi szövetségessel közösen megemlékeznek a szövetség alapításának 70. évfordulójáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×