Norvégia Nyugat-Európa legnagyobb földgáz és olajkitermelője – a skandináv állam azonban otthon zöld úton jár.
A fejlett világban sehol sem ilyen magas az egy főre jutó elektromos meghajtású autók aránya, amelyeket ráadásul tiszta módon – vízerőművek által – termelt áram hajt.
A skandináv ország 2018-ban rekordot döntött: az eladott új autók közel egyharmada tisztán elektromos meghajtású, ami azt jelenti, hogy a norvégok közelebb kerültek ahhoz a célhoz, hogy hat éven belül leállítsák a fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsik kereskedelmét.
Oslo masszív kedvezményekkel támogatja az elektromos autók elterjedését: az ilyen autók után szinte semmilyen adót nem kell fizetni, és tulajdonosaik ingyen parkolhatnak és tölthetik fel azokat, valamint szabadon használhatják a buszsávot.
A politikának köszönhetően látványosan terjednek az e-autók:
- 2013-ban még csak az összes eladott személykocsi 5,5 százalékát tették ki,
- 2017-re már 21 százalékra,
- tavaly pedig 31 százalékra ugrott az arányuk.
A norvégok ráadásul konzervatívan osztályozzák a kocsikat – a fosszilis kategóriába sorolják ugyanis a hibrid, részben elektromos meghajtású autókat.
A Nemzetközi Energia Ügynökség ugyanakkor más normákat állított fel, és a részben elektromos hibrideket is az elektromos kocsikhoz sorolva azt mondja, hogy Norvégiában 39 százalék az ilyen kocsik aránya. Ez messze megelőzi Izlandot (12 százalék) és Svédországot (6 százalék).
A világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína drámai módon elmarad az észak-európai államoktól: az előbbiben valamivel több, mint 2, a másikban valamivel több, mint 1 százalék az ilyen autóeladások részesedése a teljesből.
Nem mind arany, ami zümmög
– fogalmazhatnánk át ugyanakkor a mondást: az adókedvezmények oda vezetnek, hogy kezdenek megcsappanni a norvég állam bevételei és új módokat kell találni az államkassza fenntartására az ötmilliós lakosságú országban.
A Közlekedésgazdasági Intézet nevű tanácsadó cég szerint pedig nem biztos, hogy tartható a 2025-ös cél, hogy leállítsák a fosszilis meghajtású kocsik kereskedelmét.
„A gond az, hogy sok embernek nincs privát parkolóhelye és nem akarnak elektromos autót, ha azt nem tudják otthon tölteni”
– mondta Lasse Fridström, a szervezet közgazdásza. „A 75 százalékos részesedés azonban elérhető, ha fennmaradnak az adókedvezmények” – tette hozzá.
A legnépszerűbb kocsi a norvégoknál egyébként az új Nissan Leaf elektromos autó volt tavaly.
Közben Európa más részein is kezdenek népszerűvé válni az elektromos kocsik: Bécsben az előző év végére 250-re emelkedett a nyilvános elektromos töltőhelyek száma, és ezeket tavaly több mint 30 ezer alkalommal vették igénybe. Budapesten közben a chargemap oldal adatai szerint 182 nyilvános elektromos töltőállomás létezik – ezek egy részén ugyanakkor csak a háromfajta csatlakozó egyik változata érhető el.