Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Chemnitz, 2018. augusztus 31.Az áldozat iránti kegyelet jeleként elhelyezett virágok és mécsesek 2018. augusztus 31-én azon a helyen, ahol augusztus 26-ra virradóra egy iraki és egy szíriai bevándorló agyonszúrt egy 35 éves német férfit. (MTI/EPA/Filip Singer) *** Local Caption *** 53000073
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Szászország rendezni próbálja sorait a tüntetések után

Chemnitzben hétfőn ingyenes koncertet rendez több olyan pop-együttes, amely a szélsőjobboldali veszélyre akarja felhívni a közvélemény figyelmét. A szászországi városban ugyanis immár egy hete tartanak a tüntetések és tiltakozó akciók, amelyeken bal és jobboldali csoportok néznek egymással farkas-szemet, illetve dulakodnak is, ha a rendőrség nem áll közéjük vízágyukkal, valamint más tartományokból érkezett erősítésekkel.

A belügyminiszter kijelentette, hogy a chemnitzi események hatására Németországban komoly változás történt: a tolerancia csökkenőben van, a viták pedig éleződnek, mert a lakosság migrációval kapcsolatos aggodalma egyre fokozódik.

A külügyminiszter, valamint a szintén szociáldemokrata igazságügyminiszter viszont a szélsőjobboldal előretörését ostorozta, indítványozva azt is, hogy a menekültek ellen immár a szövetségi törvényhozásban is fellépő Alternatíva Németországnak elnevezésű, AfD betűszóval ismert jobboldali pártot helyezzék az alkotmányvédelmi hivatal megfigyelése alá. Ezzel az állami tévécsatorna felmérése alapján a lakosság 43 százaléka ért egyet.

A két miniszter nyilatkozatát megelőzően a múlt héten az AfD, valamint a kiváltképpen Drezdában aktív ugyancsak jobboldali szervezet, a Pegida felszólítására több ezren mentek tüntetni Chemnitzbe.

A péntek esti felvonuláson közel 5 ezren vettek részt, majd kerültek szembe a Marx Károly szobra előtti téren baloldali csoportokkal.

Csupán a karhatalmi erők nagyszámú jelenlétének köszönhető, hogy csak 18-an szenvedtek sérüléseket. Vasárnap délutánra az evangélikus egyház felszólítására néhány százan gyűltek össze, hogy kifejezésre juttassák demokratikus beállítottságukat és cáfolni próbálják, hogy a médiában is gyakran hangoztatott váddal ellentétben Chemnitz nem a rasszizmus melegágya és a város lakóit nem hatja át az idegenekkel szemben érzett gyűlölet.

A rendezvényen részt vett Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök is, aki hangoztatta, hogy gátat vetnek a jobboldali métely burjánzásának.

A tévé esti adásában beszámolt arról, hogy a legfrissebb közvéleménykutatások szerint az AfD támogatottsága tovább emelkedett és immár eléri a 15 százalékot.

Chemnitzben a feszültséget az robbantotta ki, hogy egy héttel ezelőtt egy utcai ünnepség során egy német asztalos gyilkosság áldozata lett, az emberölést a jelek szerint két, időközben őrizetbe vett fiatal menekült követett el. Az asztalos segítségére siető két társát is hosszú tőrrel megsebesítették. Ezt az erőszakot használta ki az AfD szélsőséges törekvéseinek népszerűsítésére, a baloldal pedig ürügynek náci-ellenes riadalom keltésére, ahelyett, hogy a gyilkosság által kiváltott felháborodásnak olyan fórumot biztosított volna, amelynek révén Chemnitz lakosságának elsöprő többsége kifejezésre juttathatta volna demokratikus beállítottságát, hogy nem érez ellenszenvet a menekültek iránt, csupán a bűnelkövető migránsokat utasítja el.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×