Infostart.hu
eur:
376.07
usd:
319.24
bux:
126168.67
2026. február 25. szerda Géza
Frankfurt, 2017. március 16.Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a G20, azaz a húszas csoport jengybankelnökeinek és pénzügyminisztereinek németországi ülését megelőző, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) nevű bankszövetség által szervezett frankfurti konferencián 2017. március 16-án. (MTI/EPA/Armando Babani)
Nyitókép: ARMANDO BABANI

A demokrácia alapszabályaira hívta fel a figyelmet a német házelnök

Berlinben a törvényhozás elnöke a költségvetési vita megkezdését arra használta fel, hogy pénzügyi kérdések helyett a demokrácia alapszabályaira és a jogállam értékeire hívja fel a képviselők figyelmét. Wolfgang Schäuble leszögezte, hogy a kölcsönös tolerancia és tisztelet biztosítása érdekében ragaszkodni kell ahhoz, hogy az erőszak éppen úgy tilos, mint a demokratikus közmegegyezést kétségbe vonó jelszavak vagy jelképek használata.

Az erőszak alkalmazása az állam kizárólagos joga – kezdte parlamenti beszédét a berlini törvényhozás elnöke és hangsúlyozta, hogy a demokratikus jogállam közmegegyezésre épül, amelyet senki sem vonhat kétségbe. A jogállamban érvényes kölcsönös tolerancia és az ezzel járó tisztelet fenntartása csak az erőszak, illetve az erőszakra történő uszítás tilalma révén szavatolható – mondotta Wolfgang Schäuble, és leszögezte, hogy

a gyülekezési szabadság nem jelent felhatalmazást az indulatok elszabadulására,

ezért nem is lehet megértést tanúsítani az idegenellenesség, a náci karlendítések vagy zsidó intézmények megtámadása iránt.

A parlament elnöke szerint a közelmúltban a békés tüntetéseket egyesek erőszak elkövetésére használták ki, és ezen a téren nincs különbség úgymond szélsőbaloldali káoszkeltők és szélsőjobboldali verőlegények között. Wolfgang Schäuble síkra szállt a társadalmi egyensúly megőrzése mellett, és ennek érdekében rámutatott arra, hogy ugyanúgy komolyan kell venni azokat, akik félnek a túl sok és túl gyors változástól, és a rövid idő alatt lezajló tömeges bevándorlástól is, mint azokat, akik a nyitottságért és a globális szolidaritásért lépnek fel az egyre szorosabban összenövő világban.

A német törvényhozás elnökének felszólalását minden jel szerint a Chemnitzben és Köthenben lezajlott megmozdulások váltották ki. Chemnitzben megkéseltek egy 35 éves német férfit, Köthenben pedig egy dulakodás során szívroham következtében meghalt egy 22 éves német fiatalember. A gyanúsítottak mindkét esetben Németországba menedékkérőként érkezett emberek. A történtek után jobboldali és baloldali szervezetek felhívására rendbontásba torkoló tüntetésekre került sor, Chemnitzben pedig videofelvételek tanúsága szerint rasszista elemek hajtóvadászatot kezdtek migránsok ellen.

Ezt a kancellár éles szavakkal ítélte el, azonban az ország belső biztonságáért felelős alkotmányvédelmi hivatal elnöke kétségbe vonta. Hans-Georg Maaßen úgy vélte, hogy a német média elhamarkodottan, az eredetiség ellenőrzése nélkül közölte a felvételt, holott feltételezhette volna, hogy célzatos manipulációról van szó, hogy eltereljék a figyelmet a tüntetéseket kiváltó emberölésről, amellyel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Maaßen nyilatkozata hangos vitát robbantott ki a német politikai vezetők körében. Hans-Georg Maaßen időközben módosította véleményét és kijelentette, hogy nem a videofelvétel valódisága kérdéses, hanem az, hogy valóban hajtóvadászatot ábrázol, és csupán erre akart rámutatni múlt pénteki nyilatkozatában, amelyet félreértettek.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×