Infostart.hu
eur:
365.91
usd:
313.65
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Chemnitz, 2018. augusztus 27.Szélsőjobboldali tüntetők és rendőrök a kelet-németországi Chemnitzben két nappal ezelőtt történt gyilkosság miatti tiltakozáson 2018. augusztus 27-én. A chemnitzi rendőrség és az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy a belvárosban tartott szabadtéri fesztivál szombati programjai után, éjjel összetűzésbe keveredett egy csoport különböző nemzetiségű férfi. Egy ember életét vesztette, ketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. Az emberöléssel egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgárt gyanúsítanak. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Rendkívüli készültség mellett tüntettek Chemnitzben

Rendkívüli rendőri készültség és a hatóságok által életbe léptetett szigorú forgalmi korlátozások, illetve útlezárások közepette mintegy ezer ember tüntetett a szászországi Chemnitzben csütörtök este a Pro Chemnitz (Chemnitzért) nevű, szélsőjobboldalinak tartott, bevándorlásellenes civil szervezet felhívására.

A tartományi rendőrök támogatására rendőri erők érkeztek a szomszédos tartományokból, és erősítést küldött a szövetségi rendőrség is.

A városban azt követően csaptak magasra az indulatok, hogy hétfő este a Pro Chemnitz szervezet felhívására csaknem 10 ezren vettek részt egy bevándorlásellenes, erőszakba torkollott tüntetésen, miközben a rendőrség alig 500 fővel igyekezett fenntartani a rendet. Az erőszakos cselekményekben 20 ember sebesült meg, 18 tüntető és két rendőr.

A zavargások előzménye az volt, hogy vasárnapra virradóra a belvárosban leszúrtak egy 35 éves férfit, aki a kórházban meghalt. Az emberöléssel gyanúsított 22 éves szíriai és 23 éves iraki férfit röviddel a bűncselekmény után őrizetbe vették, és hétfőn előzetes letartóztatásba helyezték őket.

Az erőszakos cselekményeket élesen elítélte Angela Merkel kancellár és Frank-Walter Steinmeier államfő is.

Michael Kretschmer szászországi tartományi miniszterelnök nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a tüntetésekre idegenellenes kommentárok, összeesküvés-elméletek és álhírek terjesztésével mozgósítottak az interneten. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta, hogy az állam felveszi a harcot a szélsőségesekkel szemben.

Kretschmer csütörtökön párbeszédet kezdeményezett a város polgáraival a Chemnitzben kialakult helyzet megvitatására.

A tartományi miniszterelnök elítélte a német férfi vasárnapi meggyilkolását, de hangsúlyozta, hogy a történtek felderítése az igazságszolgáltatás, illetve a bíróságok feladata. A CDU helyi tartományi vezetője ugyanakkor élesen bírálta az idegenellenes támadásokat, és arra szólította fel a város polgárait, hogy a leghatározottabban lépjenek fel ezekkel szemben.

A tartományi kormányfő hangsúlyozta, hogy

Németországban az együttélés alapja csakis a jogállamiság és a demokrácia lehet.

A chemnitzi tüntetéseken történt erőszakos cselekmények nyomán a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki parlamenti párt alkotmányvédelmi megfigyelését sürgette csütörtökön a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD).

Lars Kingbeil, az SPD főtitkára a dpa hírügynökség által előzetesen ismertetett sajtónyilatkozatában azzal vádolta az AfD-t, hogy - a párt nyíltan nacionalista eszmeiséget képvisel és közvetve támogatja a szélsőjobboldali erőszakos cselekményeket. Kingbeil szerint az alkotmányvédelmi hivatalnak meg kell figyelnie a pártot. Hasonló követeléssel állt elő Ralf Stegner, a párt alelnöke is.

Hírügynökségek ezzel kapcsolatban utaltak arra, hogy Markus Frohnmaier, az AfD Bundestag-beli képviselője a hét elején egy Twitter-üzenetben "polgári kötelességnek" nevezte a "halált hozó tömeges migráció" megfékezését. Utaltak arra is, hogy az AfD több helyi szervezet erőszakos fellépést sürgetett az újságírók ellen.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×