Infostart.hu
eur:
360.38
usd:
309.49
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Újfajta antiszemitizmus elől menekülnek Párizsban

Újfajta antiszemitizmus elől menekülnek Párizsban

„Belső exodus” zajlik a Párizs környékén élő francia zsidóság körében az utóbbi években fokozatosan erősödő újfajta, a muzulmán lakosság körében tapasztalható antiszemitizmus miatt.

Mindennaposak a zsidókat érő támadások, sértegetések, fenyegetések a Párizstól keletre fekvő külvárosokban, ahonnan az érintettek egyre inkább menekülni kényszerülnek. A jelenségről az utóbbi hetekben több francia újság is riportot készített, melyekben az újságírók úgy fogalmaznak, hogy valóságos „belső exodus” zajlik a zsidóság körében.

La Courneuve, Le Blanc-Mesnil, Aulnay-sous-Bois, Villepinte, Livry-Gargan, Bondy, Saint-Denis – ezek azok, a francia fővárost övező, Seine-Saint-Denis megyében található települések, ahol a francia zsidók nem érzik magukat biztonságban, és ahonnan az elmúlt években több száz család volt kénytelen elköltözni.

A lapok által megszólaltatott érintettek között van olyan család, amelyet többször kiraboltak, lakásuk falára pedig antiszemita feliratot festettek a betörők, van, akinek a gépkocsiját rongálták meg és karcoltak rá gyalázkodó üzeneteket, másokat a nyílt utcán támadnak meg, vagy sértegetnek. Többen arról számolnak be, hogy

nem mernek kipában az utcára menni,

mert azt a muzulmán többségű lakosság provokációnak tekinti.

„A kipa ezeken a területeken vörös posztónak számít, de azt a lakosság természetesnek tartja, hogy a nők többsége az egész testet eltakaró burkában jár az utcákon” – jellemezte a Saint-Denis-ben uralkodó állapotokat egy 64 éves zsidó asszony.

Az újfajta, nem a szélsőjobbhoz, hanem alapvetően az Észak-Afrikából, Algériából, Tunéziából vagy éppen Marokkóból származó muzulmánokhoz kötődő antiszemitizmus elől a francia zsidók igyekeznek biztonságosabb helyekre költözni. Az egyik legkeresettebb célpont a Párizstól északra fekvő Sarcelles városka, vagy a főváros 17. kerülete, ahol nagy számban élnek zsidók, aránylag nyugodtabb körülmények között.

Azért kell az aránylag határozószót használni, mert például Sarcelles-ben is előfordulnak antiszemita támadások, legutóbb néhány napja

egy harminc körüli férfi sebesített meg az arcán egy 15 éves zsidó lányt.

A növekvő gyűlölet elől menekülni akaró zsidó családok helyzetét bonyolítja, hogy a Párizstól keletre fekvő városokban az ingatlanárak lényegesen alacsonyabbak, mint máshol. Így amikor az elköltözés mellett döntenek, az azt is jelenti, hogy a lakás- vagy házeladásból befolyt pénzükből a biztonságosabbnak számító, de drágább településeken csak lényegesen kisebb lakásokat tudnak maguknak vásárolni.

De vannak olyanok is, akik a helyzetbe belefáradva az Izraelbe való kivándorlást választják. A csúcsot ebből a szempontból 2015 jelentette, amikor nem kevesebb, mint nyolcezren "alijáztak", mára számuk évi négyezer körülre stabilizálódott.

Az egyre növekvő antiszemitizmus kapcsán a francia média egy része továbbra is meglehetősen visszafogott, amit leggyakrabban azzal magyaráznak, hogy nem akarják a túlzott bevándorlást rendre bíráló szélsőjobboldali Nemzeti Front malmára hajtani a vizet, illetve megbélyegezni a muzulmánokat. A zsidók körében zajló elvándorlásról a napokban riportot közlő Le Point című hetilap vagy az Europe 1 rádió anyagaiban például egyszer sem nevezik meg pontosan a zsidógyűlölőket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×