Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Két hangon beszél Észak-Koreához Washington

Két hangon beszél Észak-Koreához Washington

Megint mást mond Észak-Koreáról a Fehér Ház, mint az amerikai külügyminiszter. Rex Tillerson arról beszélt, hogy Amerika kész feltétel nélkül tárgyalni az atomfegyverrel fenyegetőző rezsimmel, de most a Trump-stáb „kijavította”.

Kaotikusnak írják le a Trump-kormányzat külpolitikáját, miután nem ugyanazt mondja a külügyminiszter, mint főnöke. Rex Tillerson, aki hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, arról beszélt, hogy

az Egyesült Államok kész feltétel nélkül tárgyalásokat kezdeni Észak-Koreával.

Ezt követte a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjének közleménye, aki szerint „világos, hogy ez most nem a megfelelő időpont” a tárgyalásokra, miután Észak-Korea újabb interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt novemberben.

Mindezzel egyrészt kínos helyzetbe hozták az Egyesült Államok vezető diplomatáját, másrészt úgy tűnik, mintha fel akarnák égetni azt a hidat, ami a válság diplomáciai rendezéséhez vezethetne.

Rex Tillerson helyzetéről és sorsáról már jó ideje hallani pletykákat. Az egyik szerint féleszűnek nevezte Trump elnököt, aki viszont kormányzása során bebizonyította, hogy a hozzá hű beosztottakat is kész meneszteni.

Trump és a külügyi vezetés retorikája Oroszország kérdésében is különbözik: míg az elnököt állandóan azzal vádolják, hogy Moszkva zsebében van, addig a hivatalos amerikai döntések rendre arról szólnak, hogy Washington még jobban bekeményít az orosz vezetéssel szemben.

Tillerson külügyminiszter mostani nyitása Észak-Korea felé épp az, amit a Phenjani rezsim évtizedek óta követel: ismerjék el egyenrangú tárgyalópartnernek. „Találkozzunk és beszéljünk bármiről, amiről akarnak. Arról is beszélhetünk, hogy kerek vagy szögletes legyen az asztal, de legalább üljünk le szemtől szembe” – mondta Washingtonban Tillerson külügyi szakértők előtt. Az egyetlen feltétel, amit támasztott, az volt, hogy Észak-Korea függessze fel nukleáris és rakétatesztjeit.

Most ezt a szokatlanul kompromisszumkereső nyilatkozatot lőtték le a Fehér Házból. Emiatt nem tűnt fajsúlyosnak a külügyi szóvivő, Heather Nauert megjegyzése, hogy Tillerson „egy hullámhosszon van” a Fehér Házzal, és nem változott az irányvonal Észak-Koreával szemben.

Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok előtt látogatott el Phenjanba az ENSZ politikai ügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jeffrey Feltman, aki korábban amerikai diplomata volt. Az észak-koreai külügyminiszterrel tárgyalva jelentések szerint azt javasolta, hogy a két ország fegyveres erői hozzanak létre forró drótot a párbeszéd felújítására és a konfliktus esélyének mérséklésére.

A Guardian című lap idézi Suzanne DiMaggio, az Új Amerika kutatóközpont igazgatóját, aki részt vesz az Észak-Koreával fenntartott nemhivatalos kontaktusban. DiMaggio szerint mindkét fél erőpozícióban érzi magát. Ugyan Tillerson nyitásra vonatkozó javaslatát értékelte, de azt mondta: párbeszédre akkor van esély, ha az amerikai kormányzat nem küld egymásnak ellentmondó üzeneteket.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×