Úgy tűnik, nem nagyon számít az amerikai-brit „különleges viszony”, ha pénzről van szó. Több, mint négyezer nagy-britanniai állás került veszélybe az amerikai kormány döntése nyomán, amely szerint

219 százalékos védővámot vetnek ki

az Észak-Írországban gyártott Bombardier C repülőgépekre.

A kanadai érdekeltségű vállalat elvesztette a Boeing repülőgépgyártóval szembeni kereskedelmi vitáját, vagy legalábbis vereséget szenvedett az első fordulóban. Az amerikai gyártó dömpingárra és jogtalan brit és kanadai állami segélyekre panaszkodott, és azt állította, hogy az említett kormányok így biztosították a megrendeléseket és azt, hogy a gépek áron alul jussanak be az amerikai piacra.

Az észak-írországi szakszervezetek most azt követelik a brit kormánytól, hogy garantálja a belfasti üzemekben alkalmazott több ezer dolgozó állását. Theresa May brit miniszterelnök – aki első washingtoni útja során kéz a kézben sétált Donald Trumppal – azt mondta, hogy „keserűen” fogadta az amerikai kereskedelmi minisztérium döntését, és azt ígérte, hogy kormánya ”együtt fog dolgozni a céggel, hogy megvédje Észak-Írországban a fontos munkahelyeket”.

Nem is tehetne másként, mivel

kisebbségi kormánya túlélését mindössze néhány északír képviselő garantálja

a brit parlamentben. Úgy tűnik tehát, hogy Washington döntése akár politikai válságot is okozhat Nagy-Britanniában, annak ellenére, hogy a két országban részben hasonló szellemiségű kormányzat van hatalmon.

A Bombardier szóvivője „abszurdnak” nevezte a döntést: „Ez csak aláhúzza, amit hónapok óta mondunk: az amerikai kereskedelmi törvények célja soha nem volt az, hogy ilyen módon alkalmazzák őket. A Boeing a folyamatot eltorzítva akarja megfojtani a versenyt és akadályozni, hogy amerikai légi cégek és utasok élvezhessék a C-szériás gépek nyújtotta előnyöket.”

Az amerikai cég válaszul tagadta, hogy korlátozni próbálná az innovációt és a versenyt. A cég a fair play és a kereskedelmi szabályok betartása - írta közleményében.

A Telegraph című brit lap megjegyzi, hogy az amerikai Boeing és az európai Airbus egyfajta közvetett háborút vív a kanadai Bombardier felhasználásával. A Boeinget különösen az dühítette fel, hogy az amerikai Delta Airlines 75 Bombardier-gépet vett. A Boeing szerint a Bombardier jogtalan állami támogatáshoz jutott, amikor Quebec tartomány kormánya egymilliárd dolláros részt szerzett benne.

Közben a Boeing emlékeztette a brit kormányt: a beszállítói láncot figyelembe véve 16 ezer állást tart fent Nagy-Britanniában, azaz négyszer annyit, mint a Bombardier.