Sigmar Gabriel Berlinben kijelentette, hogy a kéksisakos ENSZ-békefenntartó erők kiküldésére irányuló javaslat elmozdulást jelent Moszkva Ukrajnával kapcsolatos politikájában. A külügyminiszter szerint, a berlini kormány megkönnyebbüléssel értesült az orosz elnök bejelentéséről, ugyanis eddig Moszkvában elutasították a világszervezet békeőrző alakulatainak kivezénylését Kelet-Ukrajnába.

Sigmar Gabriel azonban hangsúlyozta azt is, hogy mielőbb tisztázni kell, miként lehet a térségben tartóssá tenni a fegyverszünetet, és milyen feltételek mellett van kilátás a nehézfegyverek kivonására. Ha ezekben a kérdésekben is sikerül megállapodásra jutni, megnyílik az út az Oroszországgal szemben foganatosított nyugati, megtorló intézkedések feloldása felé, ami egyúttal az új enyhülési politika nyitánya is lehetne.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszország ellen a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe valamint a Krím-félsziget 2014-bent történt bekebelezése miatt. Ezeket a szankciókat júniusban tovább fél évre meghosszabbították.

Diplomáciai források szerint Vlagyimir Putyin indítványát azt követően terjesztette elő, hogy Petro Porosenko ukrán államfő az ENSZ rövidesen megnyíló őszi közgyűlésén olyan javaslattal akart előállni, amelynek értelmében kéksisakos békefenntartó alakulatokat vezényelnének ki a Moszkva-barát felkelők ellenőrzése alatt álló Kelet-Ukrajnába. A kijevi kormány szerint az ENSZ-erők jelenlétére az orosz-ukrán határon is nagy szükség lenne, amelyen keresztül Kijev szerint továbbra is fegyverek és harcosok szivárognak be Ukrajna területére.

Ez aligha lesz megvalósítható, mert a tervről döntő Biztonsági Tanácsban az állandó tagsággal rendelkező Oroszország Porosenkó javaslatát már csak azért is meg fogja vétózni, mert Putyin kizárólag a kijevi kormány és a felkelők fennhatósága alatt álló területek határán akarja látni az ENSZ-katonákat, és ezzel – közvetve - elfogadtatni az ENSZ-szel is Kelet-Ukrajna elszakadását.