Infostart.hu
eur:
373.46
usd:
340.48
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Tízből négy szlovákiai polgár jelentené a korrupciót

Tízből négy szlovákiai polgár jelentené a korrupciót

Nagyobb hajlandóságot mutatnak a szlovákok a korrupció elleni fellépésre – derült ki egy áprilisban készített felmérésből. Szlovákia ennek ellenére még mindig elmarad az európai átlagtól. A legtöbb csúszópénzt egészségügyi szolgáltatásokért fizetnek.

Tízből négy szlovákiai polgár jelentené be a korrupciót – állítja a Transparency International szlovákiai szervezete. Ez az eddigi legmagasabb arány 2002 óta, mikor először készült felmérés a lakosság korrupció ellenes elkötelezettségéről. Ekkor a lakosság csupán 17 százaléka jelentette volna be, hogy megvesztegetés tanúja volt.

A mostani felmérés szerint, amelyet a Transparency International Szlovákia kérésére áprilisban készített a Focus ügynökség, az derül ki, hogy a lakosság több mint fele, azaz 51 százaléka még mindig nem jelentené be a korrupciót.

Azok, akik hajlandóságot mutatnak erre, leginkább 40 feletti képzett személyek, vállalkozók, vagy olyanok, akiknek átlag feletti a keresetük, jobboldali irányultságúak, illetve liberálisan gondolkodók. A felmérésből nem derül ki, miért növekedett a hajlandóság a korrupció elleni küzdelemre.

Gabriel Šípoš, a Transparency International Szlovákia igazgatója szerint egyrészt a lakosság jobban megbízik a rendőrségben, mint pár éve, másrészt pedig megnövekedett a társadalmi nyomás, mely elvárja a korrupció ellenes nyilvános fellépést – mint azt például a Fehér holló díj kitüntetettjei tették.

Gabriel Šípoš azonban azt is elmondta, hogy európai szinten ez a két tényező még mindig az átlagon alul marad, hiszen a szlovák a legkevésbé megbízható rendőrség a bolgár után, illetve még mindig Szlovákiában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem jelentenék be a korrupciós esetet. Šípoš pozitívan értékelte azonban, hogy egyre többen tudnak arról a törvényről, amely védelmébe veszi a korrupció bejelentőit.

A felmérés rámutatott, hogy a megvesztegetés továbbra is elterjedt jelenség Szlovákiában. A megkérdezettek 11 százaléka vallotta be, hogy az elmúlt évben fizetett csúszópénzt. Leginkább idős, alacsony jövedelmű, illetve magyar nemzetiségű személyek tesznek ilyet, és főleg egészségügyi szolgáltatásokért fizetnek csúszópénzt.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×