Egy bírósági beadvány nyomán az amerikai állam gyakorlatilag elkobozta az iráni érdekeltségű Alavi alapítvány félmilliárd dollárt érő eszközeit: bankszámlákat, mecseteket, vallási iskolákat és egy 36 emeletes toronyházat Manhattan szívében.

Mindezzel az iráni kormányra kívánt lesújtani, amely Washington vádjai szerint terrorszervezeteket pénzel és atomfegyvert próbál létrehozni. Az iszlám hívők - Amerikában és külföldön - azonban úgy is láthatják a lépést, hogy az egyfajta bosszú volt a texasi vérengzésért, amelyben az amerikai hadsereg egyik palesztin származású őrnagya agyonlőtt 13 katonát.

Mivel az Egyesült Államok büszke az alkotmányban is garantált vallásszabadságra, nagyon ritka, hogy vallásos intézményeket foglaljon le az állam.

Ami furcsa az ügyben, hogy a mecseteket, az iskolákat és a felhőkarcolót továbbra is használhatják azok, akik eddig is odajártak, amíg lefolytatják a bírósági eljárást. A helyszíneket nem rohanták le kommandósok, helyette az úgynevezett marshall-szolgálat emberei ragasztottak ki feliratokat az épületekre. Több helyen ahhoz sem ragaszkodtak, hogy a dokumentumokat átvegye valaki tőlük, hanem azokat az ajtó előtt hagyták.

Amerikai ügyészek szerint az Alavi alapítvány illegálisan utalta át a bérletből befolyt díjakat az állami kézben lévő iráni Melli Bankba. Az intézményt azzal vádolják, hogy az iráni atom- és rakétaprogramot támogatja, és ezért az Egyesült Államokban, illetve az amerikai cégeknek tilos üzletelniük vele.

Az elegáns New York-i Fifth Avenue-n található irodaháza még az iráni sah uralma alatt építették, és értékét 600 millió dollárra becsülik, a bérlők között jogász és befektetői cégek vannak, és az alapítvány évi 5,5 millió dollárt szed be tőlük.

Az AP megjegyzi, hogy ha leállítják az alapítvány működését, akkor sok amerikai síita iskola és kulturális intézmény esik majd el a forrásoktól, ami haragot válthat ki a hatóságokkal szemben.