A Nyugat-Fokföldön található Vergelegen birtokon egészen egyedi módszerrel védik a 130 hektáros szőlőültetvényt. A 324 éves borászat vegyszermentes technológiájáról a CNN számolt be.

A legnagyobb károkat okozó viaszos pajzstetvek (Pseudococcidae) elpusztítását a rovarok természetes ellenségével, az ékes ősdarazsakkal (Ampulex compressa) végeztetik. A tetvek terjesztik a szőlő egyik leggyakoribb betegségét a levélsodró vírust.

A parazitoidnak is nevezett darazsakat drónokkal juttatják ki a tetvek által leginkább fertőzött területekre. Egy-egy bevetés alkalmával hektáronként 500 darazsat szórnak szét egy nagyjából 20 hektárnyi ültetvényterületre. Ez a darázsfajta egyébként őshonos Dél-Afrikában, így a módszer teljesen természetazonos. Az eljárást kifejlesztő egyik cég, az Aerobotics képviselője, Matt Davis elmondta, hogy a drónok körülbelül 30 méter magasságból bocsátják ki a darázsbábokat (ez a kifejlett rovar és a lárva közötti állapot).

Ezek az apró, 3 milliméter hosszú bábok gyorsan kifejlődnek és vonzzák őket a tetvek által kibocsátott feromonok. A darazsak a tetvekbe belsejébe rakják a petéiket, amik aztán belülről falják fel a rovarokat. Ezért is tartják ezt a fajt parazitoid darázsnak.

A veszélyes kórt okozó tetvek elleni küzdelem eddig idő- és munkaigényes feladat volt. Ráadásul az utóbbi időben már a vegyszerek alkalmazása is sok ellenérzést keltett a fogyasztókban. Ezért valami új, természetes és hatékony módszerre volt szükség. A darazsak bevetése viszont nem károsítja a környezetet és kíméli a vegyszerekre nagyon érzékeny mézelő méheket is.

„A levélsodró vírust gyakorlatilag kiirtották a gazdaságban” – mondja Rudolf Kriel, a Vergelegen borásza. A módszer kifejlesztése azonban hosszú időt vett idénybe. A Vergelegen csapata több mint 20 éven át dolgozott együtt Gerhard Pietersen virológussal, a levélsodró betegség szakértőjével. A Pretoriai és a Stellenbosch Egyetem korábbi professzora, egy Patho Solutions nevű biotechnológiai céget hozott létre azzal a céllal, hogy természetbarát módszereket dolgozzon ki a haszonnövények betegségeinek leküzdésére.

Pietersen elmondta a CNN-nek, hogy a levélsodrás az egyik legpusztítóbb nyavalya, viszont a védekezést könnyíti, hogy a kórt előidéző vírus csak szőlőben él. A betegség miatt a tápanyagok nem jutnak el a növény minden részébe, így a fürtök bogyói egyenetlenül érnek és lelassul bennük a cukor felhalmozódása. A kór legnyilvánvalóbb jele, hogy a levelek kipirosodnak és a szélük lefelé pördül. Sajnos a fertőzött növények kivágása és helyettük újak telepítése sem jelent tökéletes megoldást, mert ha a talajban vírusos ág vagy ilyen levélmaradványok vannak, akkor az újonnan ültetett szőlő is megbetegszik.

Az újratelepítés pedig gazdaságilag sem életképes, hiszen évekig eltart, amíg egy új ültetvény termőre fordul. Csak a vírushordozó tetvek kiirtása jelenthet végleges megoldást, és ebben a darazsak alkalmazása nagyon is ígéretes módszernek tűnik. Egyrészt mert őshonos rovarokról van szó, így a megjelenésük nem borítja fel a biológiai egyensúlyt. Másrészt mivel csak viaszos pajzstetvekkel táplálkoznak, miután mindet elpusztították, táplálék hiányában nem fognak túlszaporodni – magyarázta a dél-afrikai virológus professzor.

A mintegy 2600 dél-afrikai ültetvényt tömörítő Vinpro non-profit szervezet adatai szerint az ország a világ 10 legnagyobb bortermelője között van. Tavaly nagyjából 1,2 millió tonna szőlőt szüreteltek, és a borászat több mint negyedmillió embert foglalkoztat. A Vinpro a levélsodródás vírusát a bortermelés egyik legfőbb veszélyének tartja, amely súlyos gondot okoz a 2022-2023-as szezon rossz időjárása miatt amúgy sok problémával küzdő ágazatnak.

Rudolf Kriel, a Vergelegen ültetvény már idézett szőlésze elmondta az amerikai hírtévének, hogy egy egészséges szőlőültetvény jóval több mint 20 évig termő maradhat, de ha megfertőződik a levélsodrással, akkor csak feleannyi ideig bírja, és az utolsó években már alig, vagy egyáltalán nem is hoz termést. Mint mondta, a Vergelegent „világszerte mintabirtokként tartják számon a levélsodródás elleni természetes küzdelemben”.

A borász szerint a vírus elleni védekezéssel nemcsak az ültetvényt lehet megvédeni, hanem még a bor minőségén is javíthatnak. A Stellenboschi Egyetem vak íztesztet végzett fertőzött és egészséges szőlőből érlelt borokkal. „Az eredmény egyértelműen az lett, hogy az egészséges növényről szüretelt szőlőből frissebb, jobb bort lehetett készíteni” – nyilatkozta Pietersen.