Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Alice Weidel, a nĂŠmet AlternatĂ­va NĂŠmetorszĂĄgnak (AfD) pĂĄrt tĂĄrselnĂśke beszĂŠdet mond az AfD kongresszusĂĄn Magdeburgban 2023. jĂşlius 28-ĂĄn.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Az EU jövőjére is hatással lehetnek a vasárnapi németországi tartományi választások

Reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a parlamenti választások két németországi tartományban, Szászországban és Türingiában. Noha az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományokban helyi választásokról van szó, általános vélekedés szerint azok kimenetele hosszabb távon átrajzolhatja nemcsak Németország, de Európa politikai térképét is. Ebből kiindulva meghatározó a hagyományos pártok, illetve a velük szembenálló radikális jobb-, illetve baloldali pártok szereplése.

Az előzetes felmérések azt igazolták, hogy mindkét tartományban a menekültek befogadása, illetve az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt további erősödése várható. Ráadásul ebben a harcában az alkotmányvédelmi hivatal által is megfigyelés alatt tartott párt nincs egyedül. Hasonló törekvéseket fogalmazott meg az év elején alakult, de elődjénél, a Baloldal Pártjánál (Die Linke) jóval radikálisabb baloldali párt, az alapítójáról elnevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW).

A ZDF közszolgálati médium és a Handelsblatt tekintélyes gazdasági napilap a szavazást megelőző friss felmérései szerint leginkább Türingiában, de Szászországban is mindkét párt, ám elsősorban az AfD nemcsak "dobogós", de nyertes is lehet. Nélkülük ugyanis

elemzők szinte lehetetlennek tartják a tartományi kormányalakítást, ami ugyanakkor mind Szászországban, mind Türingiában hosszan tartó patthelyzethez vezethet.

Szászországban 3,3, míg Türingiában 1, 7 milliót tesz ki a szavazásra jogosultak száma. A részvétel legszigorúbb feltétele a német állampolgárság, továbbá a 18. életév betöltése.

A szavazópolgárok este 18 óráig adhatják le voksukat, amit az ARD és a ZDF közszolgálati médiumok tudósításában szinte másodpercekkel később már követnek az első exit poll-eredmények, amelyek a korábban szavazatukat leadók, a választóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapulnak.

Az elmúlt évek választásai arról tanúskodtak, hogy az exit poll-adatok a szavazatszámlálás eredményeként többé-kevésbé megerősítést nyertek.

Ami pedig a tényleges forgatókönyvet illeti,a késő esti órákban várható az ideiglenes végeredmény, amit hétfő kora délelőtt már a levélszavazatokat is tartalmazó hivatalos végeredmény közzététele követhet.

Az érdeklődés rendkívüli, ami messze túlnyúlik a tartományi határokon.

Általános az a vélemény, hogy mind Szászországban, mind Türingiában, szeptember 22-én pedig Brandenburgban olyan választásokról van szó, amelyek kimenetele rendkívüli hatással lehet a jövő őszi országos parlamenti választásokra és ezáltal az ország hosszabb távú politikai és gazdasági jövőjére.

Ebbő kiindulva meghatározó a hagyományos politikai pártok, a kereszténydemokrata CDU és a jelenlegi legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata SPD szereplése. De irányadó a másik két kormánykoalíciós párt, azaz a Zöldek Pártja és a liberális FDP eredménye is. A felmérések szerint különösen az utóbbira súlyos megpróbáltatások várnak. A két mai, illetve a szeptember 22-i brandenburgi választások kimenetele, a radikális jobb- és baloldali pártok várható előretörése ugyanakkor egybehangzó vélekedések szerint az Európai Unió jövőjét is jelentős mértékben befolyásolhatja.

Egyelőre azonban a szavazás napján is elsősorban arról folyik a találgatás, hogy a szászországi és a türingiaii választások eredményeként a két tartományban "ki kivel" alakíthat kormányt.

Felmérések szerint csaknem teljesen kizárt, hogy a kettő közül bármelyikben is a jelenlegi, azaz Szászországban a CDU, Türingiában pedig a Baloldal Pártja által irányított koalíció maradjon hatalmon.

Az AfD mindkét tartományban ebből a szempontból szinte "megkerülhetetlen", hacsak radikális baloldali partnere, a BSW helyette nem ajánlkozik "beugrásra".

A szélsőjobboldali párttal való esetleges kormánykoalíciót az összes hagyományos párt, mindenekelőtt a CDU és az SPD elutasítja, a Sahra Wagenknecht vezette új baloldali párttal ugyanakkor tartományi szinten az együttműködést nem tartják teljesen kizártnak. Az esetleges kooperációt ugyanakkor nagymértékben nehezítené, hogy mind a menekültválság kezelésében, mind Ukrajna támogatását illetően szögesen eltérnek álláspontjaik.

Általános a vélemény, hogy az augusztus 23-i solingeni, egy illegális szíriai menekült által elkövetett, több halálos áldozatot követelő késes merénylet tovább erősítette nem csak az AfD, de a BSW esélyeit is.

Ez is magyarázza, hogy noha már folynak a tartományi választások, a legtekintélyesebb médiumok közül egyik sem fogad arra, hogy Szászországban és Türingiában milyen kormányzat alakul.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×