Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Unsplash

Úgy tűnik, valóban megszakadhat az ember szíve a magánytól

Egy új kutatás kiderítette, hogy az elmagányosodás, az emberi kapcsolatok elvesztése megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, elősegíti a sztrók és a cukorbetegség kialakulását.

Brit és kínai tudósok közös kutatásuk eredményeit közölték a Nature Human Behaviour című lapban, aminek során az elmagányosodás egészségügyi hatásait vizsgálták. Összesen 42 ezer felnőtt vérmintáit és családi állapotát vizsgálták a kutatók az átfogó eredmény megismeréséhez - írja a Knowridge cikke nyomán az Index.

A kutatók már korábban is megállapították, hogy az elszigetelődés és elmagányosodás káros hatást tud gyakorolni a szervezetre, és a korai halál veszélyét is magában hordozza. Azonban ennek tudományos háttere eddig ismeretlen volt.

A fehérjék, amelyek kritikus szerepet játszanak a szervezetünk működésében, tükrözhetik, hogy génjeink miként reagálnak a különböző állapotokra, továbbá gyakran használják őket betegségek vizsgálataira is

- írják. A Fudan és a Cambridge-i Egyetem kutatói közös munkával vizsgálták az Egyesült Királyság Biobankjának tulajdonában lévő, 40 és 69 év közöttiek vérmintáiban található fehérjéket.

Két külön halmazként kezelték a kutatók az elszigetelődést és a magányt az alanyok magánéleti adatai alapján. Míg az előbbit a hosszan tartó egyedüllét és rendszertelen szociális kontaktus jellemzi, míg utóbbit az, ha valaki egyedül érzi magát, függetlenül a környezettől. Ez alapján rájöttek, hogy a fehérjefajták jóval nagyobb számban reagálnak az elszigetelt életmódra, de kisebb arányban a magányosság érzése is hatást gyakorol rájuk.

A tudósok elmondása szerint ezek a fehérjék összefüggésben állnak bizonyos gyulladásokkal, diabétesszel, immunrendszeri válaszokkal, valamint szívbetegségekkel, sztrókkal és korai halállal.

Bizonyos specifikus fehérjetípusokat vizsgálva azt is megállapították, milyen konkrét hatást válthat ki a magány vagy az elszigetelődés az egyes fajtákra nézve. Az egyik ilyen volt az ADM (Adrenomedullin), ami a stressz-válaszreakciók és az oxitocin szabályozásában is szerepet játszik. A magasabb ADM-szint a szervezet belső állapotának érzékeléséért és az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterületek kisebb részeihez kapcsolódnak, mint például az insula és a bal caudatus. Magasabb ADM-szintek összefüggésbe hozhatók a korai halálozás fokozott kockázatával is.

Más fehérjéket összekötöttek az inzulinrezisztenciával, az artériák károsodásával és a rák kialakulásával, rávilágítva arra, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség nagyban hozzájárulhat számos egészségügyi problémához.

A Cambridge-i Egyetem professzora, Barbara Sahkian hangsúlyozta, mindez azt is bizonyítja, hogy a legsürgősebben megoldandó társadalmi problémák közé tartozik az elszigetelődés és a magány.

Ezekről minden korcsoportban egyre gyakrabban számolnak be, és mint kiderült, komoly egészségügyi kockázattal is járhatnak.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a fejlett eszközök és metódusok, például a mesterséges intelligencia és a proteomika szerepe a specifikus fehérjék azonosításában kiemelten fontos, és hosszú távon új stratégiákhoz vezethetnek a betegségek megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében - írja a lap.

Az eredmények azt is felfedik, hogy a társas kapcsolatok előmozdítása szintén részét kell képezze az egészséges életmódnak. A barátokkal, családdal és közösséggel fenntartott kapcsolatok erősítése a mentális jólléten túl a fizikai egészség megőrzésében is szerepet játszik, sőt, meghosszabbíthatja a várható élettartamot is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×