eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Astron Aerospace

A Toyota és a BMW után Amerikában is a hidrogénhajtással kísérleteznek

Az Astron Aerospace által kifejlesztett motornak nincs szüksége kenőanyagra, hanem hidrogént fecskendeznek a belsejébe, így pedig nem termel semmilyen káros anyagot – mondta az InfoRádióban a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kommunikációs és vállalati kapcsolatok vezetője. Lakatos Róbert szerint ugyanakkor a tömeggyártása jelenleg még igen költséges, mert nagyon sokba kerülnek az előállításához szükséges fémek.

Az amerikai Kansas államban működő Astron Aerospace megépített egy hidrogénnel működő belső égésű motort (H2 Starfire), ami nem bocsát ki semmilyen, a bolygót melegítő káros anyagot. A cég már a hidrogénmotor prototípusát is sikerrel tesztelte. A H2 Starfire úgy képes nulla kibocsátással működni, hogy megháromszorozza egy átlagos belső motor hatékonyságát. A hidrogén üzemanyagként történő elégetésének ráadásul csak egy mellékterméke van: a víz.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kommunikációs és vállalati kapcsolatok vezetője a zéró emissziós hidrogénmotorban rejlő lehetőségekről és a lehetséges buktatókról is beszélt az InfoRádióban. Lakatos Róbert azzal kezdte, hogy kétféle módon lehetséges a hidrogén hasznosítása:

  • hidrogéncella segítségével elektromos áramot termelnek,
  • vagy belső égésű motorba adagolják bele a hidrogént, és ezzel hajtják meg a gépeket.

Az Astron Aerospace az utóbbi lehetőséget választotta, és gyakorlatilag egy olyan belső égésű motort fejlesztett ki, amelynek nincs szüksége kenőanyagra, hanem

hidrogént fecskendeznek a motor belsejébe, így pedig nem termel semmilyen káros anyagot.

A hidrogént a fosszilis tüzelőanyagok elsődleges alternatívájaként tartják számon, mivel elégetésével nagy mennyiségű energia termelhető. A hidrogén elégetéséhez ugyanakkor a belső égésű motoroktól eltérő feltételekre van szükség. A H2 Starfire ezt úgy éri el, hogy két ellentétes irányba forgó rotorral működik: az alumínium rész az égéshez szükséges levegő beszívását és összenyomását végzi, míg a titán elem a terjeszkedést és a kipufogást irányítja.

Az Astron Aerospace közlése szerint egy másik jelentős mérföldkövet is elértek azzal, hogy sikerült kiküszöbölni a vízhűtés szükségességét. Ez nemcsak a motor tervezési komplexitását csökkentette, hanem a súlyát is, tovább növelve annak hatékonyságát. A vállalat állítása szerint a motor teljesen súrlódásmentes, és annyira precíz, hogy csak a vezérmű fogaskerekek és a csapágyak igényelnek olajozást. Ezt a motor egyszerű kialakításával érték el, mindössze 82 alkatrészből.

Elsőre nagyon környezettudatos és egyszerű megoldásnak tűnik az új fejlesztés, de azért lehetnek hátrányai is. Lakatos Róbert elmondása szerint ugyanis egyedi és nagyon drága fémeket kell beszerezni ahhoz, hogy ilyen kenésű motorokat lehessen előállítani, vagyis

a tömeggyártás rendkívül költséges lenne.

Ráadásul a H2 Starfire-nek még csak prototípusa van, folyamatosan teszteli az amerikai vállalat, és akár hat-nyolc évbe is beletelhet, mire elterjed az egész világon.

A kommunikációs szakember emlékeztetett, hogy hasonló, hidrogénmegoldású belső égésű motorokkal az MAN is kísérletezik, sőt már forgalomba is helyezte az első olyan kamionjait, amelyek hidrogéngázzal működnek. Alapvetően ezek is ugyanúgy működnek, mint a hagyományos, gázhajtású belső égésű motorok, csak annyi a különbség, hogy hidrogéngázt adagolnak a dízelmotorba, ezáltal átalakul hidrogénmotorrá, és így hajtja a kamionokat.

Korábban a Párizs–Dakar-ralin is indult egy hidrogénmeghajtású BMW, de Lakatos Róbert tájékoztatása szerint a német autógyár akkor egy más megoldást választott, amelyet azóta is rendszeres jelleggel alkalmaz.

A BMW ugyanis a Toyota hidrogéncelláját használja elektromos áramtermelésre, azaz elektromos motor hajtja ezeket a típusú járműveket.

Ennek az a nagy előnye, hogy a nagy melegben sokkal hatékonyabban működik a hidrogéncella, ugyanis kedvez neki, ha minél magasabb a hőmérséklet.

A zéró emisszió tekintetében az sem mellékes szempont, hogy miből állítják elő a hidrogént. Lakatos Róbert ezzel kapcsolatban azt mondta, az úgynevezett zöld hidrogén főként elektromos áram és víz segítségével az elektrolízis folyamat végén jön létre, de még számos más módon is termelnek hidrogént, különböző ipari melléktermékként is, ahogy teszi ezt a Linde, a világ egyik legnagyobb gázipari vállalata is. „Nincs olyan magas károsanyag-kibocsátás sem, hiszen ezeket az eljárásokat így is, úgy is meg kellene tenni, de a klasszikus zöld hidrogént biomasszából, geotermikus energiából, napenergiából, szélenergiából, vízenergiából vagy atomenergiából állítják elő” – magyarázta a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség kommunikációs és vállalati kapcsolatok vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×