Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.97
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Electric car lithium battery pack and power connections
Nyitókép: kynny/Getty Images

Alapanyaghiány - versenyfutás kezdődött a természettel

A világ rizstermelésének 90 százalékát, a kukoricatermelés több mint 30 százalékát, a búzatermelés több mint 50 százalékát fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig. És akkor ott van még a réz, a kobalt és a lítium is.

A nulla nettó kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70 százalékát veszélyezteti az éghajlatváltozás - derül ki a Portfolio cikkéből, amely a PwC 9 árucikket vizsgáló kutatására támaszkodik.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak - állapítja meg a kutatás.

Ami a részleteket illeti, a réz-, kobalt- és lítiumtermelés majdnem háromnegyede jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig. Ugyanez érvényes az élelmiszernövényekre is: a világ rizstermelésének 90 százalékát, a kukoricatermelés több mint 30 százalékát, a búzatermelés több mint 50 százalékát fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig.

A tanulmány szerint ezeket a kockázatokat kezelni lehet, és a PwC vezérigazgatók körében végzett felmérésében a megkérdezett vezetők 47 százaléka már most is arra összpontosít, hogy megvédje munkavállalóit és fizikai eszközeit az éghajlati kockázatoktól.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat tehát a rizst érinti.

A problémát az is súlyosbítja, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek. Az említett erőforrások esetében a globális kínálat legalább 40-85 százaléka mindössze három országból származik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 23. 04:36
×
×
×
×